A Geminidák meteorraj minden évben december 14-e körül tetőzik, és ez idén sincs másképp. Kevésbé ismert rajról van szó, pedig ez az egyik legaktívabb hullás, ami gyakran az augusztusi Perseidáknál is több meteort eredményez. Várhatóan december 14. és 17. között lesznek láthatóak a meteorraj tagjai, áll a Svábhegyi Csillagvizsgáló sajtóközleményében.

A hullócsillagok, vagy meteorok olyan porszemcsékből és kődarabokból származnak, amik hatalmas sebességgel száguldanak az űrben. Földünkkel találkozva a felső légkörben hosszú, fényesen világító ioncsatornát hoznak létre, ezt látjuk mi hullócsillagként. Bár szórványos meteorok mindig láthatók, de az év egyes napjain Földünk üstökösök pályáján kipöfékelt porfelhőkkel találkozik, amik látványos meteorrajokat, csillaghullást okoznak. A legismertebb, de nem a leggazdagabb közülük az augusztusi Perseidák. A Geminidák ilyen szempontból kakukktojás, mert a meteorraj hullócsillagai kivételes esetben nem üstökösből, hanem egy földsúroló kisbolygóból származnak.

A szóban forgó meteorraj szülőobjektuma az 1983-ban megtalált (3200) Phaethon, ami egy öt és fél kilométer átmérőjű földsúroló aszteroida. Különlegessége abban rejlik, hogy kisbolygó létére üstökösszerű tulajdonságokat is mutat. Pályáján a Naphoz közeledve extrém módon felfényesedik és csóvát ereszt, közben mintegy „kipöfögi” magából a Geminidák-meteorrajt, ami óránként százhúsz hullócsillagot produkál majd december közepén. A kutatók feltételezése szerint amint a (3200) Phaethon megközelíti a Napot, annak hője extrém módon felhevíti a felszínét, ami a földi kiszáradt tómedrek sárrepedéseihez hasonló jelenséggel jár. Ilyenkor a felrepedt kőzetdarabok elhagyhatják a felszínt, csóvát alkothatnak, és táplálhatják a Geminidák rajt.

Mikor és hogyan láthatóak a Geminidák?

A Geminidák meteorraj megfigyelésére legalkalmasabb időpont ebben az évben december 14-én az esti órákban lesz. Ekkor már felkel a raj radiánsa, az a pont, ahonnan a meteorok égi pályája kiindulni látszik. Az előrejelzések szerint a legnagyobb aktivitás a koresti órákban lesz, 20 óra körül, a radiáns pedig hajnal 2 óra körül delel. A megfigyeléshez érdemes olyan sötét, városi fényektől mentes területet választani, ahonnan az égbolt minél nagyobb része zavartalanul látható. Ilyen Budapesten például a Normafa, a Hármashatár-hegy, de jobb híján akár a városligeti Királydomb is megteszi. A Svábhegyi Csillagvizsgáló erre az alkalomra külön eseménnyel is készül, melyre itt lehet még jelentkezni.

(Borítókép: Jeff Sullivan (FlickR))