Most mégis úgy tűnik, hogy a Google és az Apple szempontjából visszanyal az a bizonyos fagyi, mivel egyre több ország folytat eljárást ellenük piaci helyzetükkel való visszaélésük miatt.
Az ország vezetése ugyanis úgy gondolta, ha a teches vállalatok bekeményíthetnek, akkor ő is megtalálják ennek a módját: így hát megalkottak egy törvénytervezetet, amelynek leegyszerűsítve annyi a lényege, hogy sem az Apple, sem pedig a Google nem tehetné kötelezővé, hogy az alkalmazásfejlesztésekért felelős vállalkozások, startupok kizárólag az integrált fizetései platformokat használhatják az App Storeban és a Google Play Áruházban.
Ahogy fentebb írtuk, nem Dél-Korea az egyetlen, akinek úgymond szúrja a szemét az Apple és a Google céges politikája, ugyanakkor ez az első ország, ahol komolyan fel is léptek ellenük. Egyébként a törvény még nem lépett hatályba, jelenleg az elnök aláírására vár, de Moon Jae-in már jelezte, hogy erre hamarosan sor kerül.
Vagyis a jövőben úgy az Applenek, mint a Googlenak engedélyeznie kell, hogy a fejlesztők más fizetési platformra irányítsák felhasználóikat.
A törvény elsősorban az applikációkon belüli vásárlásoknál hozhat jelentős változásokat.
Eredetileg az volt a felállás, hogy az Apple és a Google szerződéses partnerei harminc százalékos jutalékot fizettek bevételeikből az anyacégeknek, ám valamivel később a - kisebb fejlesztők esetén - a techóriások enyhítettek ezen, és csupán tizenöt százalékot kértek azoktól, akiknek a bevétele nem haladja meg az egymillió dollárt. Döntésüket mind a ketten nagyon kedvezőnek állították be, mondván, most már tényleg csak egy szűk rétegnek kell harminc százalékot fizetnie.
A törvényjavaslat életbe lépésével azonban többé nem zárhatnak ki egy alkalmazást sem az áruházból csak azért, mert az más fizetőeszközöket is használ, ahogy az applikációk ellenőrzését sem húzhatják többé a végtelenségig, nyomást gyakorolva ezzel a fejlesztőkre. Ahhoz pedig, hogy kitörölhessenek egy alkalmazást, a fizetőeszköznél nyomósabb indokkal kell előállniuk.
Amennyiben pedig a nagyvállalatok nem tartják be a törvényt, a dél-koreai állam éves bevételük három százalékát elveszi tőlük.
Az érintetteket feldühítette a döntés, a Google szóvivője például a The Verge munkatársának beszélt arról, hogy "fejlesztőiknek sok pénzbe kerül egy alkalmazás elkészítése, akárcsak nekik egy operációs rendszer és egy alkalmazásbolt létrehozása, üzemeltetése. Hozzátette: megpróbálják kitalálni, hogyan tehetnek eleget ennek a jogszabálynak, miközben mégis fenntartják operációs rendszerüket és alkalmazásáruházukat, a következő hetekben pedig nyilvánosságra hozzák, hogy mire jutottak."
Az Apple sem elégedett Dél-Korea döntésével, szerintük a törvénytervezet lehetővé teszi, hogy a felhasználók csalás áldozatává váljanak, illetve az aláássa a privát szféra védelmét, megnehezíti a vásárlást, az olyan funkciók, mint a vásárlási segéd és a szülői felügyelet pedig elvesztik eredeti céljukat.
"Azt gondoljuk, hogy a felhasználók App Store-os vásárlásokba vetett bizalma nagyot zuhan a javaslat életbelépését követően. Plusz ez lecsökkenti annak a több mint négyszáznyolcvankétezer regisztrált koreai fejlesztőnek a mozgásterét, akik eddig több mint 8,55 billió wont kerestek az Apple segítségével" - olvasható az Apple közleményében.
Érdekesség, hogy az Apple nem sokkal Dél-Korea bejelentése előtt arról adott hírt, hogy a tervek szerint a fejlesztők hamarosan alternatív fizetési módokat is reklámozhatnak. Eddig ugyanis, aki így járt el, az könnyen elveszíthette az App Store használati engedélyét, ami az iOS esetében nem túl szerencsés.
Hogy miért lehet érvágás az új törvény a techóriásoknak, azt jól példázzák a tavalyi számok: az Apple 72,3 milliárd dollárt keresett az App Store-on, a Google Play Áruház bevétele pedig 38,6 milliárd dollár lett a 2020-as esztendőben.
Ha pedig Dél-Korea példáját más országok is követni kezdik, akkor az Apple és a Google is még nagyobb bevételkiesésre számíthat.
Nem a mostani ugyanakkor az első veresége a Google-nek és az Apple-nek, az Apple egy korábbi pert már elvesztett, amikor megpróbálta teljesen ellehetetleníteni az Epic Games-t azzal, hogy az Unreal Engine-t teljesen kitiltotta volna a platformjairól, kilátástalan helyzetbe hozva ezzel több ezer játékfejlesztőt. A Google pedig erővel akarta felvásárolni, majd magába olvasztani az Epic Games-t, mielőtt az túl nagyra nőne és riválissá válna.
Egyes elemzők szerint a techóriások ezen lépéseikkel csak maguk alatt vágják a fát, és azt érik el, hogy egyrészt egyre több ország törvényhozó és szabályozó testülete fellép ellenük, másrészt gyökeresen átalakíthatják az okostelefonok alkalmazáspiacait, amire a világ nem biztos, hogy felkészült.
(Fotó: Getty Images Hungary, Unsplash/Eric_Mclean)