Szeretnénk eljutni a csillagok közé, csak az a baj, hogy rengeteg akadály áll az útjában annak, hogy megtegyük ezt a fontos lépést. Az első ilyen, hogy maga az út a jelenlegi eszközeinkkel egyszerűen túl hosszú. Ennek egyik megoldása a több generációnak otthont adó űrhajó, amiről korábban már írtunk:
Azonban akad egy másik, tradicionális út is: a hibernáció. A hibernáció egy olyan biológiai folyamat, amely az élővilágban éppen arra való, hogy amikor az erőforrások szűkösek, az adott élőlény mintegy energiatakarékos üzemmódba kapcsoljon. A hibernáció épp ezért felkeltette már a NASA érdeklődését is: az űrügynökség e célból pedig már vizsgálta is a sarkvidéki ürgéket. Egy friss német tanulmány azonban ürgék helyett a denevérekre fókuszált, és olyan felfedezéseket tettek ebben, amelyek akár az emberi hibernáció megvalósításához is elvezethetnek – számol be róla az Interesting Engineering.
A Greifswaldi Egyetemen Gerald Kerth vezetésével készült kutatás – amely a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban jelent meg – a vörösvérsejtek (eritrociták) hibernációban betöltött szerepére világít rá. Az, hogy miként alkalmazkodnak ezek a sejtek az alacsony hőmérséklet okozta anyagcsere-ellassuláshoz, kulcsfontosságú lehet ahhoz, hogy hasonló mechanizmusokat fejlesszünk ki idővel az emberek számára.
A kutatók a hibernációra képes denevérek (Nyctalus noctula), a hibernációra nem képes denevérek (Rousettus aegypticus), valamint emberek vörösvérsejtjeit vizsgálták. Megfigyelték, hogy amikor a hibernáló denevérek testhőmérséklete 37 °C-ról 23 °C-ra csökkent, vérsejtjeik szerkezetileg átalakultak: kevésbé rugalmasak és viszkózusabbak lettek. Ez az adaptáció energiamegtakarítást okoz, de közben biztosítja az oxigénszállítást a szövetekhez szélsőséges körülmények között is. Különösen figyelemre méltó, hogy a denevérek vörösvérsejtjei még ennél szélsőségesebb körülményekhez is képesek alkalmazkodni, akkor is, amikor a hőmérséklet 10 °C-ra csökkent, míg az emberi vérsejtek már ennél enyhébb lehűlésnél sem mutattak hasonló reakciót.
Mit jelent mindez? Azt, hogy a denevérek egyedi tulajdonságokkal rendelkeznek a szélsőséges hideg elviselésére – ezek a tulajdonságok pedig akár az emberi fiziológiára is átültethetők.
Bár a hibernációs technikák alkalmazása az űrutazásban még távoli cél, a kutatás már most ígéretes eredményekkel szolgál az orvostudomány számára. Az emberi vérsejtek mechanikai tulajdonságainak manipulálása ugyanis javíthatná a gyógyszerszállítást, vagy segíthetne akár a keringés optimalizálásában is hideg környezetben. A klinikai gyakorlatban egyébként már most léteznek olyan eljárások, mint a mély hipotermiás keringési leállás (DHCA), amelyek során kontrollált hipotermiát alkalmaznak összetett műtéteknél.
Kerth a tanulmány eredményeinek lehetséges jövője kapcsán így nyilatkozott:
“Az emberi testhőmérséklet csökkentése a csillagközi utazások során óriási előnyökkel járhat.”
Távoli álom a denevér vér mintájára hibernált űrhajós, aki a csillagok közé jut? Talán az, de a mostani kutatással mindenképp tettünk egy lépést ezen cél elérésének az irányába.
(A képet a DALL-E generálta/Rakéta.hu)
Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben
