A digital native az utóbbi évek egyik legfelkapottabb kifejezése, amit magyarul többnyire digitális bennszülöttnek fordítanak. A fiatal generáció jellemzése ez, akik születésüktől fogva belenőnek a digitális világba, nem idősebb korukban kell elsajátítaniuk a számítógép, az okostelefon vagy az internet használatát. Bár a fogalom elterjedése óta több kutatásban vizsgálták, hogyan változtatja meg a korai technológiahasználat a fiatalok gondolkodását, illetve tanulási és munkavégzési szokását, a digitális bennszülöttek és bevándorlók közti egyértelmű különbséget továbbra sem találják. Egyes tanulmányok ugyanakkor azt sugallják, hogy nem az életkor számít igazán, hanem az emberek évek során szerzett tapasztalata és tudása egy adott technológiával kapcsolatban. A Leeds Egyetem munkatársai, Lars Mathiassen és Shahla Ghobadi szerették volna kideríteni, hogyan befolyásolja a mindennapi életünket átalakító közösségi média korai használata a fiatalok gondolkodását, különös tekintettel a világunk nagy részét formáló szoftverfejlesztésre.
Kiderült, hogy akik már egészen fiatalon megismerték a népszerű platformokat, mint a MySpace, a Facebook és az Instagram, több lényeges dologban más nézetet képviseltek, mint akik csak később találkoztak először a közösségi médiával, még ha ugyanabban az évben születtek is.
Mindemellett a kutatók azt találták, hogy a digitális bennszülöttek bizonyos kérdésekben egyetértettek az idősebbekkel, mint például a szoftverfejlesztések világra gyakorolt hatásában. Szerintük a mostani eredmények megkérdőjelezik a korábbi kutatásokat, ehelyett azt sugallják, hogy a kor és a sajátos tapasztalat kombinációja az, amely meghatározza az emberek hozzáállását egy adott technológiához.
A tanulmány során két szoftverfejlesztő cég ötvenöt fejlesztőjét vizsgálták, akiket három csoportra osztottak. Az első csoport fejlesztői átlagosan huszonkét évesek voltak, és már tizenegy éves koruk előtt megkezdték a szociális média használatát. A 2/a csoport tagjai hasonló korúak voltak, de csak később ismerték meg a technológiákat. Míg a 2/b csoportba tartoztak az idősebb - átlagosan harmincnégy éves - fejlesztők, akik általában több tapasztalattal rendelkeztek a szociális média területén, de csak serdülőkoruk után váltak rendszeres használókká.
A professzorok megállapították, hogy az első csoport fejlesztői eltérően látják a szoftverfejlesztés céljait, és nagyobb hangsúlyt fektetnek például a bevett normák és a felhasználói interakciók átalakítására a technológia bevonásával úgy, hogy az tökéletesen illeszkedjen az emberek életébe.
Ez lényegében megmagyarázhatja azt a népszerű sztereotípiát, miszerint a digitális bennszülöttek munkájuk során gyakran intuícióikra hagyatkoznak. Az első csoport fejlesztői továbbá szívesen kísérleteznek új technológiákkal, miközben folyamatosan kutatják, hogyan járulhatnak hozzá új ipari szabványok és modellek létrehozásához, valamint társadalmi hasznot is remélnek az általuk kifejlesztett szoftvertől. A legmeglepőbb eredménynek azonban csak ezután jöttek:
a szignifikánsan több tapasztalattal rendelkező idősebb szoftverfejlesztők 2/b csoportja szintén fontosnak tartotta, hogy a szoftverek társadalmi értéket is közvetítsenek, de a fiatalabb fejlesztők 2/a csoportja ugyanezt már nem tartotta lényegesnek.
Honnan ered ez a vágy a világ megváltoztatására? A kutatók úgy vélik, hogy az idősebb, 2/b csoport fejlesztőinél alighanem életkorukból és tapasztalatukból adódóan szeretnék, hogy munkájukkal nagy hatást gyakoroljanak a társadalomra. Összefoglalva tehát az eredmények arra is rámutatnak, hogy óvatosnak kell lennünk, amikor az embereket technológiai nemzedékekre osztjuk. A digitális bennszülött egy igencsak laza kifejezés, ami felveti a kérdést, hogy pontosan mely technológiánál vagy egy adott technológia melyik változatánál számít valaki bennszülöttnek. Plusz a mostani tanulmány vitatja azt a nézetet, miszerint a technológiai generációhoz való tartozás kizárólag az életkor függvénye. Sőt, innen nézve talán felesleges is digitális bennszülöttekről beszélnünk, elvégre kellő nyitottsággal bárki, bármikor lehet techguru.
Panamera Sport Turismo E-Hybridek
Minden, amit a Panamera tud, plusz még több. Ötszemélyes utastér óriási csomagtartóval és kategóriaelső variálhatósággal. Tisztán elektromos közlekedés vagy éppen 680 lóerő – amire Önnek éppen szüksége van.
IRÁNY A KONFIGURÁTOR
Panamera E-Hybridek
A V6-os vagy V8-as benzines turbómotor már önmagában elképesztő menetteljesítményeket hoz, de itt elektromotor is csatlakozik hozzájuk. Az eredmény: akár 680 lóerő és kimagasló sportosság. A luxus alapfelszereltség.
IRÁNY A KONFIGURÁTOR
Elektromos Macan
A klasszikus Porsche formanyelv előremutató átdolgozásával a teljesen elektromos Macan már első pillantásra szemlélteti saját lelkületét. Legyen szó városi használatról vagy ingázásról, a teljesen elektromos Macan elemében van mindenhol, különösen, ha az egyéniség is számít.
IRÁNY A KONFIGURÁTOR
Cayenne Coupé E-Hybridek
A sportautó a terepjárók között. A Cayenne Coupé nem köt kompromisszumokat, de még érzelmesebb kapcsolatot teremt. A 462 vagy 680 lóerős konnektorról tölthető hibrid hajtáslánc már csak hab a tortán.
IRÁNY A KONFIGURÁTOR