Drámain változnak az egészségügyi trendek: új vezető betegséget azonosítottak a világban

2024 / 03 / 21 / Felkai Ádám
Drámain változnak az egészségügyi trendek: új vezető betegséget azonosítottak a világban
A korábbi vezető betegség globálisan a szív- és érrendszeri megbetegedések együttese volt.

Egy igencsak kiterjedt új tanulmány alapján immár a neurológiai rendellenességek, beleértve a szélütést, a migrént és a demenciát váltak globálisan az első számú betegséggé. Ez az eredmény az egészségügyi trendek drámai változását mutatja: 2021-ben a neurológiai betegségek több mint 3,4 milliárd embert, vagyis a világ népességének 43%-át érintették. Ez a szám lényegesen magasabb a korábban becsültnél, ami sürgető egészségi válságállapotot jelez.

Az egyesült államokbeli Health Metrics and Evaluation (IHME) intézet által vezetett, több száz szakértő bevonásával végzett kutatás a globális egészségügyi mérőszámok sarokköveként szolgál. Jaimie Steinmetz, a tanulmány vezető szerzője az IHME-től kiemelte ezeknek az eredményeknek a jelentőségét, és kijelentette, hogy immár tehát az idegrendszer állapotai váltak a globális betegségteher fő tényezőjévé.

Az elmúlt harminc évben a neurológiai rendellenességek száma elképesztő, 59%-os növekedést mutatott, ami a globális népesség gyors öregedésének és bővülésének tulajdonítható.

A tanulmány 1990 és 2021 között 37 különböző neurológiai betegség hatását vizsgálta meg 204 országban. A kutatás során a “disability-adjusted life years” (DALY), vagyis az “egészségkárosodással korrigált élettartam” mutatót használták, ami egy módszer arra, hogy kifejezzük azt az egészségcsökkenés szempontjából értett általános terhet, amit egy betegség jelent. A DALY így nem csak a betegség miatti korai halálozásokat, de az egészséges életminőség csökkenését is figyelembe veszi, vagyis lényegében azt mutatja meg, hány évvel rövidül le az emberek egészségesen élhető élete egy adott betegség miatt.

2021-ben a számítások szerint a neurológiai rendellenességek miatt több mint 443 millió “egészséges évet” veszített el az emberiség világszerte, ami 18%-os növekedést jelent 1990 óta. Ez azt jelenti, hogy az agyi és idegrendszeri betegségek, mint például a stroke, a migrén vagy a demencia, jelentősen hozzájárultak az emberek életminőségének romlásához, és sokkal több “egészséges évet” veszítettek, mint korábban. Ez a szám azt is mutatja, hogy ezek a betegségek milyen nagy terhet rónak az egyénekre és a társadalomra, valamint milyen kihívásokat jelentenek az egészségügyi rendszerek számára világszerte.

A kutatás figyelembe vette a népesség öregedését és növekedését is, ami után azt találták, hogy ha ezt számításba vesszük, az egészségkárosodással korrigált élettartam (DALY) és a halálozási arányok körülbelül egyharmadával csökkentek. Ez azt jelenti, hogy bár a neurológiai rendellenességek összességében növekedtek, ha figyelembe vesszük, hogy az emberek tovább élnek és a népesség nő, akkor az egy főre jutó betegségterhelés valójában talán csökkent.

Az agyvérzés (stroke) bizonyult a leginkább megterhelő neurológiai állapotnak, ezt követte a neonatális enkefalopátia (újszülöttkori agykárosodás), a migrén, a demencia és más súlyos betegségek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azon döntése, hogy az agyvérzést a szív- és érrendszeri betegségek kategóriájából áthelyezte a neurológiai állapotok közé, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a neurológiai zavarok váltak a világon a betegségteher elsőszámú okozójává.

Habár a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is a halálozás vezető okai maradtak, a neurológiai rendellenességek gyors emelkedése komoly kihívást jelent a világ egészségügyi rendszerei számára, ami azonnali cselekvést igényel a növekvő egészségügyi válság enyhítése érdekében.

(Kép: Pixabay/1662222)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az egész világot elláthatná inzulinnal egy nagy csorda génmódosított tehén teje
Az egész világot elláthatná inzulinnal egy nagy csorda génmódosított tehén teje
Olcsóbb és több inzulin – ezt ígéri a biotechnológiai csoda, a barna tehén, amely nem csak tejet, de mellette humán inzulint is termel.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.