drónMostanra több nagyszerű példát láthattunk innovatív megoldásokra a COVID-19 világjárvány megfékezésére, most pedig úgy tűnik felvirradt a drónok napja. Az Egyesült Királyság kormánya egy nemrégiben tett bejelentése szerint ugyanis május elejétől pilóta nélküli légi járművek (UAV) szállíthatják a létfontosságú személyi védőfelszereléseket a wight-szigeteki NHS munkatársainak.
A Windracers Ultra rögzített szárnyú drónjai száz kilogrammot meghaladó szállítmányt képesek célba juttatni közel ezer kilométeres távolságra, a Wight-szigetre pedig mindössze tíz perc alatt elérnek.
A multikopterek hasznossága az orvosi szektorban évek óta nyilvánvaló, ezért világszinten több jól menő vállalkozás próbálkozik hasonló szolgáltatások bevezetésével: a svájci Matternet vállalat légi eszközszállítói például bemutatásuk után szinte rögtön páratlan sikert arattak. Az efféle innovációk nagy része azonban mostanáig elsősorban a fejlődő országokban valósult meg, ahol az igény sürgetőbb, drónok segítségével viszont az akadályok egyszerűen áthidalhatók. A Zipline csak egy azon cégek közül, ahol afrikai országokat segítenek: a kedvezőtlen útviszonyok miatt rögzített szárnyú drónokat használnak csomagszállításhoz. Még a beavatkozásokhoz szükséges vért is így juttatják el a szakembereknek. Az alábbi videóból Keller Rinaudotól, a Zipline egyik alapítójától megtudhatjuk, hogy ez miért tekinthető fontos mérföldkőnek a gyógyításban:
A Nesta nevű innovációs alapítvány munkatársai az elmúlt két és fél évben a drónok lehetséges jövőjét vizsgálták az Egyesült Királyságban, valamit véletlenszerűen tanulmányozták hipotetikus felhasználásukat, ideértve az orvosi eszközök szállítását a Solent-szoros mentén.
Megfigyeléseik során arra jutottak, hogy a drónok valószínűleg pozitív változásokat idéznek majd elő, melyek a krízishelyzet után is velünk maradnak.
Azok ugyanis nemcsak a közjó érdekét szolgálják, de számos, mostanáig megoldatlan akadályt is áthidalhatnak.
Érdekesség, hogy a drónok közszolgálati felhasználására már 2018-ban is lett volna igény, azonban bevetésük előtt még három probléma megoldásra vár. Az első műszaki jellegű, és magában foglalja a biztonságos, távolsági (adott esetben országhatárokon átívelő) közlekedést, a robotpilóta-technológia és a precíziós repülés fejlesztését. Ezen megvalósítások mind a kommunikációs hálózatok korszerűsítésén, valamint az alacsony magasságú légiforgalmi irányítás menedzselésén nyugszanak. A kormány ipari stratégiai projektje, a Future Flight Challenge ezért több mint száz millió font állami támogatást ad pilóta nélküli eszközökre és más repülési technológiák kutatására és fejlesztésére. A Solent-szoroson túli távolsági repülések egyrészt jó alkalmat adnak a kísérletezésre, másrészt növelik az országvezetés technológiai újításokba vetett bizalmát. (Az országvezetés nemrégiben már be is jelentette más koronavírussal kapcsolatos fejlesztések finanszírozását, beleértve a távolról irányított járművekét is.)
A második nehézség az összehangoltság és a kommunikáció hiánya a cégek között. Már egy 2018-as felmérés is több mint hétszáz, drónokkal foglalkozó vállalkozást jegyzett az Egyesült Királyságban, ez a szám pedig azóta csak növekedett.
Egy 2019-es kutatásból azonban kiderül, hogy képviselőik között csupán minimális, de gyakrabban semmilyen kapcsolat nincs.
Ez egyrészt lassítja a szabályozással kapcsolatos új intézkedések bevezetését és felülbírálását, másrészt mivel a fejlesztők többnyire nem vonják be a végfelhasználókat (jelen esetben a kórházakat) a munkafolyamatokba, így azok sokszor inkább nem vállalják a kockázatot, és nem fizetnek lutri-alapon egy számukra ismeretlen pilóta nélküli gépért. Megoldásképp a Polgári Repülési Hatóság (Civil Aviation Authority) az elmúlt két évben átalakította a szabályozási rendszert, és elindított egy kezdeményezést, amely segíti az innovatív ötletekkel rendelkező vállalatokat a biztonság körüli összetett szabályok megismerésében és a szükséges engedélyek megszerzésében.
Szintén a Nesta egy alkalommal közvéleménykutatást készített arról, hogy az emberek inkább a drónok kereskedelmi- és hobbicélú, vagy közszolgálati használatát támogatják. Utóbbira annak ellenére is többen voksoltak, hogy a gépek tesztelése az egészségügyben lényegében még csak most kezdődik. A változásokhoz ugyanakkor a gyártóknak is alkalmazkodniuk kell, vagyis hosszú távon is bizalmat kell szerezniük maguknak például úgy, hogy minél több platformon terjesztik a drónhasználat lehetséges előnyeit. Annál is inkább, mivel az eszközök bevetése bőségesen tartogathat még nézeteltéréseket a jövőre nézve.
(Forrás: Cikkünk a Nesta vállalat kutatásaira alapozva, a The Conversation cikke alapján készült. Fotó: Getty Images Hungary, Pixabay)