A British Medical Journal (BMJ) lapban december 4-én közölt tanulmány lényegében egy metaanalízis: tehát több, korábban közölt, az alkoholnak az agyra gyakorolt káros hatásait vizsgáló anyag adatait összegzi. Ez alapján a kutatók arra jutottak, hogy az emberi agy három életkori szakaszban megy keresztül dinamikus változáson, és ebben az időben már a mérsékelt alkoholnak való kitettség is komoly károkat tud ebben a szervben okozni. Az említett károk a következők: memóriavesztés, koncentrációs zavarok, valamint a szürkeállomány csökkenése.
Az első ilyen szakasz a várandósság ideje. A méhben fejlődik a magzat agya a többi szervével együtt. Az agy kialakulása szempontjából pedig különösen jelentős a harmadik trimeszter. Az anya fokozott alkoholfogyasztása ebben a szakaszban magzati alkoholszindrómát (fetal alcohol spectrum disorder) okozhat, amelynek része az agytérfogat jelentős csökkenése és a kognitív zavarok megjelenése. Sőt a várandóság idején már a kevesebb alkoholbevitel is negatív pszichológiai és viselkedési hatásokkal járhat a születendő gyereknél.
A második szakasz a kései serdülőkor, vagyis a 15-19 év közötti szakasz. Ebben a korban az italozás az agytérfogat csökkenését, a fehérállomány gyengébb fejlődését és bizonyos szellemi képességek hiányát okozhatja. Ebben az életkorban az érvelési képességekért felelős frontális lebeny még fejlődésben van, és az alkohol ezt a folyamatot negatívan befolyásolhatja. De ekkor kerül sor a szinaptikus metszés (synaptic pruning) elnevezésű folyamatra is, amely során az agyidegek összeköttetése válik hatékonyabbá azáltal, hogy a szükségtelen kapcsolatok felszámolódnak, a szükségesek pedig hatékonyabbá válnak.
Végül az utolsó ilyen szakasz a kései felnőttkor, ami a 65 év feletti szakaszt jelenti. Az idősödés amúgy is az agytérfogat csökkenésével jár, ami elsősorban a homloklebenyt érinti, de a folyamat 65 éves kor felett gyorsul csak fel igazán: ekkor az idegsejtek mérete is csökken, és a köztük lévő, fontos kapcsolatok is megszűnnek fokról-fokra – mindez pedig a demencia kialakulásához is vezethet. A mostani tanulmány arra jutott, hogy ebben az életkorban még a visszafogott italozás is az agytérfogat kisebb, de annál jelentősebb csökkenésével jár együtt. Az időseknél egyébként a túlzott alkoholfogyasztás a demencia legfontosabb kiváltója, amihez képest ebből a szempontból még a magas vérnyomás és a dohányzás is eltörpül.
A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy a tanulmány jellege (metaanalízis) okán, további, ellenőrzött körülmények közt végzett kísérletekre van szükség, hogy kiderüljön egész pontosan miként befolyásolja az alkohol az agyat ezekben az életkorokban. Ám a szerzők szerint törkednünk kell arra, hogy mérsékeljük az alkoholfogyasztás okozta károkat, különösen most, amikor a járvány idején több nemzet esetén is mérhetően nőtt az alkoholfogyasztás. A kutatók szerint az egész populációt érintő, intervenciós programok segítségével csökkenteni lehetne a magzati alkoholszindróma felbukkanását, a serdülőknél a szellemi fejlődés zavarait, az idősebbeknél pedig a demenciát lehetne visszaszorítani.
(Címlapkép/nyitókép: Pixabay)
