Az EU weboldalán olvasható sajtóközlemény szerint az európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás (EuroHPC) állja majd a számla felét, míg a másik ötven százalékot az Unió adja. A vállalkozásnak a tagja Magyarország is, de ennek a projektnek nem említik a részeként. Ennek ellenére a közlemény szerint "a tudományos kutatók és iparági szereplők – legyenek bárhol is Európában – hozzáférhetnek a legkorszerűbb európai technológián alapuló hat kvantumszámítógéphez."
A hagyományos számítógépekkel szemben a kvantumszámítógépek az olyan típusú optimalizációs feladatok elvégzésére lesznek leginkább használhatóak, amelyeknél a lehetséges kombinációk és kimenetelek hatalmas választékából kell a megfelelőt kiszűrni - írtuk korábban a Rakétán. Akkor a Bosch anyagkutatásait, a BMW önvezetéssel kapcsolatos kérdéseit és a Német Rákkutató Központ projektjeit soroltuk ide. Ez nagyjából tükrözi, hogy Brüsszelnek mik a céljai a gépekkel, a szimulált emberi testen folytatott gyógyszerkísérletektől a logisztikai problémák feloldásán át a polimerek vagy napelemek új anyagainak kikísérletezéséig. Margrethe Vestager digitális átállásért felelős biztos ugyanakkor rávilágított, hogy egy különösen komplex témában még számítanak a kvantumszámítógépekre, ez pedig az éghajlatváltozás.
A közlemény emlékeztet rá, hogy a "Digitális évtized" program célkitűzései között szerepelt, hogy "kvantumgyorsulással" rendelkező számítógépek épüljenek a kontinensen. A most bejelentett, 2023 második felére megvalósuló projektben ilyen eszközöket és szimulátorokat illesztenek majd gyorsítóként a meglévő szuperszámítógép-infrastruktúrába. Az EuroHPC korábban már finanszírozta két kvantumszimulátor telepítését meglévő szuperszámítógépekbe, Franciaországban és Németországban a GENCI Joliot Curie és a JUWELS fog majd így működni. Mivel az ilyen rendszereknek a programozásához még a megfelelő nyelveknek is meg kell születniük, a Bizottság külön központokat hoz létre erre a célra.
(Borítókép: Sven Hoppe/picture alliance via Getty Images)