Az Európai Parlament mai csütörtöki határozatában globális „éghajlati és környezeti veszélyhelyzetet” hirdetett meg, és ennek jegyében minden EU tagországot sürgetett, hogy kötelezzék el magukat az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának nullára csökkentésére 2050-ig.

A szavazás azután történt, hogy a tudósok figyelmeztetést adtak ki: a világ talán már túl van a klímaváltozás fordulópontjainak sorozatán, ami végül a „bolygóvészhelyzet állapotához” vezet.

A szavazás, mely  napokkal a madridi ENSZ éghajlati konferenciája előtt történt, - Európa zöld ajánlásait demonstrálandó - nyomást gyakorolhat Ursula von der Leyenre, az Európai Bizottság soron következő elnökére is, aki a héten kijelentette, hogy az EU fogja vezetni a klímaváltozás okozta egzisztenciális fenyegetés elleni küzdelmet.

Bár a képviselők a határozatot kényelmes szavazattöbbséggel (429 mellette, 225 ellenszavazat és 19 tartózkodás) fogadták el, a teljes politikai spektrum képviselői egységesen figyelmeztettek a szimbolikus gesztusok elkerülésére.

A környezetvédelmi képviselők szerint a nyilatkozatot nem támasztja alá elegendő intézkedés.

“Ég a házunk. Az Európai Parlament észlelte a tüzet, de nem elég, ha csak ott állunk és figyeljük”

- mondta a Greenpeace uniós éghajlat-politikai tanácsadója, Sebastian Mang, röviddel a szavazás előtt.

Az EP-képviselők csütörtökön külön szavazáson, támogattak egy állásfoglalást, amelyben kijelentették, hogy az EU jelenlegi klíma célkitűzései „nincsenek egy irányban” a 2015. évi párizsi klíma-megállapodással” , amely felszólít a globális felmelegedés értékének jóval 2 Celsius fokkal az iparosodás előtti szint alatt tartására, törekedve a 1,5 Celsius fok elérésére.

Az EP-képviselők most egy szigorúbb célkitűzést támogattak:

az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékkal történő csökkentését jelenti 2030-ra, ami megnövekedett elvárás a jelenlegi 40 százalékos célkitűzéshez képest, ám a zöld politikusok és a képviselők ezt sem tartják elegendőnek.

Pascal Canfin, a klímaváltozással kapcsolatos sürgősségi határozatot előkészítő francia parlamenti képviselő azt mondta: „Az a tény, hogy Európa az első olyan kontinens, amely klíma és környezeti veszélyhelyzetet hirdetett, közvetlenül a COP25 előtt, amikor az új bizottság hivatalba lép, és három héttel azt követően, hogy Donald Trump megerősítette az Egyesült Államok kilépését a Párizsi Megállapodásból, erős üzenet a polgáraink és a világ többi része számára.”

Az Európai Parlament legnagyobb képviselőcsoportját adó jobbközép Európai Néppárt (EPP) képviselői megosztottak voltak a klímaváltozással kapcsolatos nyelvezet kérdésében. A csoport az elfogadott vészhelyzet helyett inkább „klíma-sürgősséget” akart nyilvánítani, mivel a német “der Notstand” vagyis "sürgős" szó néhány képviselőben kényelmetlen érzéseket keltett egy náci korszakbeli törvénnyel való asszociáció miatt.

 

Az EPP környezetvédelmi szóvivője, Peter Liese szerint az éghajlati vészhelyzet „hamis vita”(az elhíresült angol “fake” kifejezést használta) volt, amely elrejtette a kibocsátás csökkentéséhez szükséges valós döntéseket. „Sürgősen cselekednünk kell, de nincs szükség vészhelyzet kihirdetésére. A vészhelyzet úgy is értelmezhető, hogy aláássuk az alapvető jogokat, mint például a sajtószabadság és a demokrácia. ”

Ugyanakkor számos EPP képviselő csatlakozott a liberálisokhoz, a szocialistákhoz, a zöldekhez és a radikális baloldalhoz a klímaváltozás elleni küzdelemről szóló határozat megszavazásával.

A Brexit párt mindkét határozatot elutasította.

A határozattól függetlenül a Climate Action Network, egy 1700 civil szervezetből álló szövetség, figyelmeztetett, hogy a tagállamoknak túl kell teljesíteniük az EU jelenlegi, 2030-ra kitűzött szén-dioxid-célkitűzését ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani a Párizsi Megállapodással.

Az EU jelenleg arra törekszik, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, az 1990-es szinthez képest - ezt a célt a civilek „megdöbbentően elégtelennek” minősítették.

Csak ennek a célnak a teljesítéséhez - amelyet végül a szavazás során az EP-képviselők sem tartottak elegendőnek - az EU tagállamainak év végéig be kell terjeszteniük új terveiket Brüsszelben, melyekben felvázolják saját energiapiaci transzformációjukat a soron következő évtizedben.

A Climate Action Network a tervekről készült értékelése szerint:

„Nem volt elegendő ambíció a megújuló energiákra való áttérés, az energiamegtakarítás és a szén fokozatos kivezetésének területein.”

A jelentés kiemelte, hogy történt előrelépés, mióta az országok 2018-ban benyújtották eredeti terveiket.

Görögország, Magyarország és Szlovákia azóta megállapodtak abban, hogy 2030-ig fokozatosan kivezetik a szént, energia-ágazataikban.

Ennek következményeképp 2030-ban a szén-alapú energia már csupán öt uniós tagállamban koncentrálódik majd, ezek: Bulgária, a Cseh Köztársaság, Németország, Lengyelország és Románia.

Más országokat elmarasztaltak - különösen Belgiumot, ahol hosszú ideje átmeneti kormány van hatalmon, és a fennálló politikai patthelyzet miatt nem terjesztettek elő megújuló energiaforrásokra vagy energiamegtakarításra vonatkozó terveket. Franciaországot, Németországot és Svédországot is jelentős kritika érte, mivel nem tettek eleget a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos kivezetése érdekében.

A kutatás rávilágított arra is, hogy a magyar és román klíma-aktivistáknak „nincs hozzáférése hivatalos információhoz” a kormány éghajlat- és energiaipart érintő terveiről, azok változásairól.

„A tagállamoknak egy hónapjuk van hátra, hogy kijavítsák terveket” - mondta Wendel Trio, a Climate Action Network Europe igazgatója. “Kristálytisztán látható, hogy ezeknek a terveknek a minősége nagyban befolyásolja majd az EU képességét az éghajlatváltozásra történő reagálásra a következő évtizedben. Világos ösvényeket kell felvázolniuk, amelyek lehetővé teszik a közösség  számára, hogy növelhessék a klímacélokat, eltávolodhassanak a fosszilis tüzelőanyagoktól, és felgyorsuljon a tempó a teljesen energiatakarékos és megújuló energiákon alapuló gazdaságok felé.”

A csoport nem értékelte az Egyesült Királyságot, amely a Brexit miatt nem nyújtott be nemzeti energia- és éghajlati tervet az Európai Bizottsághoz. Az ország kormánya elkötelezte magát a 2050-ig tartó nulla szén-dioxid-kibocsátás elérése mellett, és azt javasolta, hogy az Egyesült Királyság csatlakozzon az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez - a sok átpolitizált kérdés egyikeként, amelyet a Brexit utáni tárgyalások során kell rendezni.

(Forrás: The Guardian, EP Képek: EP, Unsplash)