Február harmadikán kezdődött és legkésőbb július közepén fog lezárulni az a folyamat, amellyel a Demokrata Párt tagjai eldöntik, hogy a jelenlegi kilenc jelölt közül kit tartanak a legalkalmasabbnak arra, hogy visszaszerezze a Fehér Házat. Az úgynevezett előválasztások első állomása mindig Iowa állam, ahol ugyan nem dől el semmi, de legalább sejteni lehet, hogy kik lesznek valóban versenyben a jelöltségért.

De idén a jelöltek helyett mindenki egy mobilappra figyel.

Államról államra különbözik, hogy pontosan hogyan gyűjtik a szavazatokat az előválasztások során. Iowában egy verhetetlenül analóg módszerben hisznek: a szavazókörökben a párttagok csoportokba gyűlnek aszerint, hogy kit támogatnak. Harminc perc után a szavazókör vezetője összeírja a körök létszámát, és azokat a jelölteket, akikre túl kis csoport szavazna, kizárja a versenyből a körzetükben. Ekkor újabb fél órán át győzködhetik egymást a szavazók, majd újra csoportokba gyűlnek. Ezeknek a csoportoknak a létszáma adja a végeredményt. Bonyolult? Talán. De mégsem emiatt vérzett el a hétfői szavazás.

A szavazókörök vezetői kétféleképpen jelenthetik az iowai pártszervezetnek a helyi eredményeket: egy direkt erre a célra készült mobilappon, vagy telefonon keresztül. A New York Times cikke szerint Polk megyében, az állam legnépesebb részében le se tudták tölteni a két hónap alatt összetákolt appot, illetve be se tudtak lépni abba, ezért a telefonálás mellett döntöttek. A pártközpont viszont nem volt kapcsolható. Végül a helyi elnök úgy döntött, hogy egy kolléganő fotózza le a választás eredményét, üljön be a kocsijába és mutassa meg a pártközpontban a fotót.

Ennél valószínűleg a jobb gimnáziumok diákönkormányzatait is flottabbul választják meg.

Az 1700 iowai körzet vezetőit nem készítették fel arra, hogy hogyan kell kezelni az appot, és amikor a telefonhoz nyúltak, volt, akit másfél órán át várakoztatott a pártközpont. Az ottani vezetők a kavarodás okáról magyar idő szerint kedd éjjelig keveset árultak el, egyedül azt hangsúlyozták, hogy nem hackertámadásnak köszönhető a felfordulás. Ennyi bizonytalanság bőven elég volt ahhoz, hogy a Facebookon és a Twitteren beinduljanak az álhírek és összeesküvés-elméletek.

Egy olyan országban, ahol nem csak tollal-papírral, de gombokkal, érintőképernyőkkel, furcsa kontrollerekkel, lyukkártyákkal, sőt, még kallantyúkkal is szavaznak ősszel, könnyen jelennek meg majd hírek arról, hogy ki és hogyan csalt, akár a helyszínen, akár a szavazatok összesítésénél. Ráadásul Nyugat-Virginiában elfogadtak egy törvényt, mely szerint az államban lehetőséget kell biztosítani a mozgáskorlátozottaknak arra, hogy az okostelefonjukkal szavazhassanak.

Egy digitális eszközben nagyon könnyű nem bízni. Beírok valamit, visszatörlöm, beírok valami mást. Amikor egy tollal és egy lepecsételt papírral a kezünkben állunk a szavazófülkében, majd elsétálunk az urnához, érezzük, hogy persze, megeheti valamelyik szavazatszámláló a cédulánkat, de azért remélhetőleg megakadna a torkán. Azzal, hogy Amerikában az amúgy is fragmentált és esetleges rendszerek most még megbízhatatlannak is tűnnek, izgalmas választások elé nézünk. Nem csak azért, hogy mi lesz a végeredmény, hanem, hogy elhisszük-e azt.

(Fotó: Getty, Phil Roeder/Flick)