Egy hatalmas gammasugár-kitörés tavaly márciusban majdnem eltalálta a Földet

2021 / 01 / 20 / Justin Viktor
Egy hatalmas gammasugár-kitörés tavaly márciusban majdnem eltalálta a Földet
A sugár neve GRB 200415A gamma-sugár-kitörés volt, és 2020 áprilisában haladt el a Mars mellett. A Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről és több műholdról is észlelték, de a felfedezés dicsősége a NASA Fermi gamma-sugár-űrteleszkópjáé, mivel ez érzékelte először.

Északi Fény a milliomodikon

A saját Napunk is rendszeresen produkál gammasugár-kitöréseket (GRB), és ezek elérik a Földet is, a napkitörések kísérőjelenségeként. A Földünket körülvevő Van Allen-övezetben keringő töltött részecskék azonban többnyire elnyelik őket, pusztán a legerősebbeket engedve át, melyek aztán az Északi fénynek nevezett fényjelenséget okozzák.

A GRB 200415A gamma-sugár-kitörés 140 milliszekundumig (nagyjából egy szempillantás) tartott, és olyan óriási ereje volt, hogy mellette szó szerint eltörpülnek azok a GRB-k, melyek a Napból indulva szokták elérni a Földet.

Valójában az Univerzum ismert leghatalmasabb robbanásai mind gamma-sugár kitörések. Ez a GRB, amit flernek is neveznek, hatalmas távolságról érkezett, és az Európai Űrügynökség ESA INTEGRAL műholdja is észlelte. 

"Amikor a legnagyobb csillagok elpusztulnak, szupernóvává robbannak szét. Ami utánuk marad, az egy nagyon apró, kompakt csillag, amely elég kicsi ahhoz, hogy elférjen egy körülbelül 20 kilométeres völgyben. Ezt a csillagot neutroncsillagnak hívják, és olyan sűrű, hogy csak egy kiskanálnyi belőle tonnákat nyomna a Földön"- mondta el Soebur Razzaque professzor a Johannesburgi Egyetemről.

Spirálozó neutroncsillagok

A tudósok egy ideje azt is tudják, hogy a szupernóvák hosszú, két másodpercnél hosszabb törésű GRB-kre is képesek. 2017-ben az is kiderült, hogy két egymásba spirálozó neutroncsillag rövid GRB-t is kibocsáthat. A 2017-es megfigyelt robbanás robbanás 130 millió fényévnyire volt tőlünk. Ez mindenesetre nem magyarázta meg kielégítően a többi GRB-t, melyeket a kutatók szinte naponta észlelnek az égboltunkon.

Ez a helyzet másodpercek alatt megváltozott 2020. április 15-én. Ezen a napon hasított keresztül Naprendszerünkön az óriási GRB a Mars mellett. Ez volt az első ismert óriási GRB a NASA Fermi Gamma-sugár űrtávcsövének 2008-as indulása óta. A teleszkópok és műszerek ezúttal sokkal több információt gyűjtöttek az óriás GRB kitörésről, mint az előzőről, ami 16 évvel korábban érkezett.

A forrás beazonosításában a Bolygóközi Hálózat (IPN) nevű kutatókból álló nemzetközi szervezet segített. Szerintük a kitörés egy speciális neutroncsillagból (magnetár)érkezett, a Szobrász (Sculptor) csillagképben található NGC 253 galaxisból. 

Több robbanás

"A Tejúton több tízezer neutroncsillag található. Ezek közül jelenleg csak 30 ismert, hogy magnetár. A GRB 200415A volt az első alkalom, amikor egy óriási fellángolás első és második robbanását is észlelték” - mondta Razzaque.

LOME - GRB

Egyes kutatók úgy vélik, hogy a késő ordovíciumi kihalást (LOME) a Tejút egyik közeli karján fellobbanó hypernovából (rendkívül erős szupernóva) származó gammakitörés okozhatta, mintegy 6000 fényévnyire a Földtől. A tíz másodperces kitörés az elmélet szerint azonnal megfosztotta a Földet a légkörében található ózon felétől, kitéve a felszínen élő organizmusokat, beleértve a fotoszintézisért felelőseket is, a világűrből érkező extrém magas szintű ultraibolya sugárzásnak. A kihalás ebben az időszakban globális volt, megszüntetve a tengeri nemzetségek 49–60 százaléka, és a tengeri fajok közel 85 százalékát. Csak a permi-triász tömeges kihalás haladja meg a LOME-t a teljes biodiverzitás-csökkenésben. A gammasugár elmélet megmagyarázhatja a jegesedés gyors megindulását is, mivel az ózon és a nitrogén reagálva egymással nitrogén-dioxidot képez, amely sötét színű aeroszol, és lehűtheti a földet. Bár a gammasugár kitörés hipotézise összhangban áll a kihalás kezdetén feltárt néhány mintával, egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ilyen közeli gammasugár kitörés fordult volna elő.

A GRB 200415A eseményért felelős magnetár 11,4 millió fényévre van tőlünk, ami rendkívül közelinek számít, ha egy ilyen erőteljes flare hatalmas pusztító erejéről beszélünk. A kitörés már csak azért is komoly figyelmet érdemel, mivel egy ilyen erőteljes gamma-sugár-koncentráció tömeges kihalási eseményt okozhat a Földön. Van olyan elmélet is, ami szerint a késő ordovíciumi kihalást - a második legnagyobb kihalási eseményt az öt nagy közül, amit a bolygón virágzó élet valaha megtapasztalt - 450 millió éve egy hasonló erejű GRB kitörés okozta. Az ilyen erőteljes flerek elég ritkák, utoljára 14 éve észleltek hasonlót, ami nagy távolságban haladt el bolygónk mellett. 

(Forrás: Eurekalert Kép: NASA)

Ez is érdekelhet:

Titokzatos rádiókitörést észleltek a Tejút belsejéből Egy csapat csillagász még áprilisban rövid, erőteljes rádióhullám-robbanást észlelt a világűrből, majd azt is azonosították, hogy honnan érkezett: egy hatalmas objektumból a saját galaxisunkban. Ez az első eset a történelemben, hogy a tudósok képesek pontosan meghatározni egy FRB kitörés forrását, és egyben ez a forrás van eddig a legközelebb a Földhöz.

Az eddigi legnagyobb rádióhullám-kitörést észlelték a csillagászok Mivel a neutroncsillagokról szóló hírek világában nincs olyan, hogy túl sok, itt a menetrendszerű heti felfedezés. Áprilisban a csillagászok rendkívül intenzív rádióhullám-kitörést észleltek az SGR 1935+2154 néven ismert galaktikus magnetárból.

Amit a gravitációs hullámmodell felfedett a neutroncsillagok szerkezetéről A neutroncsillagok az univerzum legrejtélyesebb csillagpusztulási folyamata után fennmaradó szélsőséges fizikájú égitestek, melyek éppen hogy csak megúszták, hogy a kétségtelenül legrejtélyesebb égitest váljon belőlük.  


 


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Pazar látvány, ahogy a Starship visszatér a Föld atmoszférájába
Pazar látvány, ahogy a Starship visszatér a Föld atmoszférájába
A SpaceX néhány napja harmadik alkalommal is útjára bocsátotta a világ legnagyobb rakétáját, és bár az első két próbálkozáshoz hasonlóan ezúttal sem ment minden a terveknek megfelelően, Elon Musk vállalata alapvetően sikerként könyvelheti el a múlt csütörtöki tesztet.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.