Egy nemzetközi kutatócsoport, Sebastian Kruss vezetésével a Göttingeni Egyetem Fizikai Kémiai Intézetéből, az egyiptomi kék pigmenten alapuló új nanoanyagot hozott létre, amely ideálisan alkalmazható a közeli infravörös spektroszkópia és mikroszkópia képalkotó eljárásainál.

A mikroszkópia és az optikai képalkotás fontos eszközök az alapkutatás és az orvosbiológia területén, főképp olyan anyagokat használnak, amelyek gerjesztéskor fényt bocsáthatnak ki. Ezeknek az anyagoknak "fluorofóra" a közös neve, és a minták rendkívül kicsiny szerkezetének megfestésére használják őket, tiszta képfelbontást téve lehetővé a modern mikroszkópok segítségével.

A legtöbb fluorofóra az emberek számára látható fénytartományban világít, ha azonban a fény közeli infravörös spektrumát használjuk, a 800 nanométernél kezdődő hullámhosszokon, akkor a fény még mélyebben hatolhat be a szövetekbe, és kevésbé torzul a kép. Eddig azonban csak kevés olyan fluorofórát ismertünk, amely a közeli infravörös spektrumban működik.

A kutatócsoportnak most sikerült rendkívül vékony rétegeket lehámlasztania a kalcium-réz-szilikát szemcsékről, amit más néven egyiptomi kéknek hívunk. Ezek a nanolapok 100 000-szer vékonyabbak, mint az emberi haj vastagsága, és a közeli infravörös tartományban fluoreszkálnak.

"Meg tudtuk mutatni, hogy még a legkisebb nanorétegek is rendkívül stabilak, fényesen ragyognak és nem fakulnak ki" - mondta el Dr. Sebastian Kruss, "Ez ideálissá teszi őket az optikai képalkotáshoz." 

A tudósok állatokon és növényeken is letesztelték az újfajta mikroszkópos vizsgálat ötletét. Például követték az egyes nanolemezkék mozgását annak érdekében, hogy

megjelenítsék a mechanikai folyamatokat és a szövetek szerkezetét, melyek a gyümölcslégy egyetlen sejtmagját vették körül. Ezen felül növényekbe is bejuttatták a nanolapocskákat, ahol azután még mikroszkóp nélkül is képesek voltak azonosítani őket, ami szerteágazó jövőbeni alkalmazásokat ígér a mezőgazdasági iparban.

"Ennek az anyagnak a legmodernebb mikroszkópia területén mutatott potenciálja azt jelenti, hogy a jövőben új eredmények várhatók az orvosbiológiai kutatásokban is" - mondta el büszkén Kruss. A tanulmány a Nature tudományos folyóiratban jelent meg.

(Forrás: Phys.org Képek: UoG, Unsplash, Wikimedia)