Egy kutatócsoport új nanolemezeket készített közeli infravörös képalkotáshoz

2020 / 04 / 12 / Justin Viktor
Egy kutatócsoport új nanolemezeket készített közeli infravörös képalkotáshoz
Az “egyiptomi kék” az egyik legrégebbi, ember által előállított színes pigment. Ez díszíti például Nefertiti világhírű mellszobrának (büszt) koronáját. De ez a pigment többre képes még ennél is.

Egy nemzetközi kutatócsoport, Sebastian Kruss vezetésével a Göttingeni Egyetem Fizikai Kémiai Intézetéből, az egyiptomi kék pigmenten alapuló új nanoanyagot hozott létre, amely ideálisan alkalmazható a közeli infravörös spektroszkópia és mikroszkópia képalkotó eljárásainál.

A mikroszkópia és az optikai képalkotás fontos eszközök az alapkutatás és az orvosbiológia területén, főképp olyan anyagokat használnak, amelyek gerjesztéskor fényt bocsáthatnak ki. Ezeknek az anyagoknak "fluorofóra" a közös neve, és a minták rendkívül kicsiny szerkezetének megfestésére használják őket, tiszta képfelbontást téve lehetővé a modern mikroszkópok segítségével.

A legtöbb fluorofóra az emberek számára látható fénytartományban világít, ha azonban a fény közeli infravörös spektrumát használjuk, a 800 nanométernél kezdődő hullámhosszokon, akkor a fény még mélyebben hatolhat be a szövetekbe, és kevésbé torzul a kép. Eddig azonban csak kevés olyan fluorofórát ismertünk, amely a közeli infravörös spektrumban működik.

A kutatócsoportnak most sikerült rendkívül vékony rétegeket lehámlasztania a kalcium-réz-szilikát szemcsékről, amit más néven egyiptomi kéknek hívunk. Ezek a nanolapok 100 000-szer vékonyabbak, mint az emberi haj vastagsága, és a közeli infravörös tartományban fluoreszkálnak.

"Meg tudtuk mutatni, hogy még a legkisebb nanorétegek is rendkívül stabilak, fényesen ragyognak és nem fakulnak ki" - mondta el Dr. Sebastian Kruss, "Ez ideálissá teszi őket az optikai képalkotáshoz." 

A tudósok állatokon és növényeken is letesztelték az újfajta mikroszkópos vizsgálat ötletét. Például követték az egyes nanolemezkék mozgását annak érdekében, hogy

megjelenítsék a mechanikai folyamatokat és a szövetek szerkezetét, melyek a gyümölcslégy egyetlen sejtmagját vették körül. Ezen felül növényekbe is bejuttatták a nanolapocskákat, ahol azután még mikroszkóp nélkül is képesek voltak azonosítani őket, ami szerteágazó jövőbeni alkalmazásokat ígér a mezőgazdasági iparban.

"Ennek az anyagnak a legmodernebb mikroszkópia területén mutatott potenciálja azt jelenti, hogy a jövőben új eredmények várhatók az orvosbiológiai kutatásokban is" - mondta el büszkén Kruss. A tanulmány a Nature tudományos folyóiratban jelent meg.

(Forrás: Phys.org Képek: UoG, Unsplash, Wikimedia)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.