A Gateway űrállomás lesz a Nemzetközi Űrállomás utáni időszaknak a NASA, valamint a CSA (kanadai űrügynökség), ESA (európai űrügynökség), JAXA (japán űrügynökség) és a MBRSC (az Egyesült Arab Emírségek űrügynöksége) együttműködésével készített újabb fontos űrbeli platformja, aminek feladata, hogy a leendő holdi missziókat támogassa, de az ISS-hez hasonlóan tudományos kísérleteknek is helyet ad majd.

A Gateway sok mindenben eltér a Nemzetközi Űrállomástól:

• alacsony Föld körüli pálya helyett a Hold körül kering úgynevezett NRHO (near-rectilinear halo orbit) pályán, ami a Holdtól 1500-70 000 kilométerre vezeti el a keringése különböző szakaszaiban
• kisebb lesz (legalábbis eleinte), az ISS méretének mindössze egyötöde, így egyszerre csak négy űrhajósnak tud elég helyet biztosítani
• az asztronauták rövidebb ideig maradnak a fedélzetén, körülbelül 30-90 napos missziók erejéig
• nem mindig lesz személyzet a fedélzetén, ellentétben az ISS-szel, ahol a missziók résztvevői folyamatosan váltják egymást
• a tudományos kísérletek viszont állandó jelleggel zajlanak majd a laboratóriumokban, ahol főként olyan vizsgálatokkal foglalkoznak, amelyeket alacsony Föld körüli pályán nem lehet elvégezni

A Gateway teljes összeállítása az űrben előreláthatólag hat évet vesz igénybe és legalább négy hordozórakéta szállítja a komponenseket a megfelelő magasságba, de az első két egység, a meghajtásért felelős PPE (Power and Propulsion Element) és a HALO (Habitation and Logistics Outpost) lakómodul a legoptimistább forgatókönyv szerint már akár jövőre is elindulhat az űrbe, bár valószínűbb, hogy csak jóval 2025 után kerül erre sor. A HALO modul lesz a négy egység közül az egyik, ahol az űrhajósok tevékenykednek, alszanak, dolgoznak és ahol felkészülhetnek a holdi küldetésekre. A Northrop Grumman és a Thales Alenia Space által fejlesztett 3 méter átmérőjű modul három dokkolóhellyel lesz ellátva, ahová többek között az Orion űrkapszula is parkolhat.

A HALO munkálatai egyelőre jól alakulnak, az egység sikeresen teljesítette a stressztesztet, aminek során a modul ellenállóképességét tették próbára a Thales Alenia Space torinói teszthelyszínén. A HALO hamarosan indulhat is a következő állomásra, az Egyesült Államokba, ahol a Northrop Grumman elvégzi a végső simításokat a modulon. A PPE és a HALO által alkotott CMV (co-manifested vehicle) indítása azonban még várat magára, konzervatív becslések szerint 2027 decembere előtt nincs sok esély a startra.

(Fotó: Thales Alenia Space, Northrop Grumman)

A magyar találmány, ami nélkül az emberiség biztos nem jut el a Marsra 2036 előtt erre amúgy sincs reális esély Zábori Balázs szerint, aki a Magyar Tudományos Akadémián szervezett előadáson beszélt többek között arról is, hogy miért nincs kizárva, hogy 2030-ig magyar űrhajós lépjen a Holdra és hogy miért tekinthetjük a Lunar Gatewayt inkább űrhajónak, mint űrállomásnak.