Thomas Alva Edison, Nikola Tesla, Edgar Allan Poe és Salvador Dalí állítólag egy különös szokáson osztozott: mind szerettek vasgolyóval a kezükben szunyókálni napközben. Amikor a vasgolyó leesett a földre, a csattanó hang felébresztette őket, így hatékonyan tudták elcsípni azokat a "mikroálmokat", amiket az ébrenlét és az álom határán, az úgynevezett hipnagógia állapotában érzékel az ember. A módszert mindnyájan a kreatív gondolkodás serkentésére használták, ugyanis éber állapotban az agy automatikusan megszűri a gondolatainkat, kiszelektálva azokat, amik túlságosan rendellenesek.
Az MIT Media Lab Fluid Interfaces részlegének kutatói ugyanezt igyekeztek rekonstruálni a modern technika eszközeivel, amikor megépítették a Dormiót, egy olyan kézre húzható kesztyűt, ami a szívverés, a bőrellenállás mérése és az ujjak ernyedtsége alapján pontosan tudja mérni, hogy az ember éppen az alvásnak melyik fázisában jár. Az eszköz felhasználásával a kísérletben résztvevő 25 alanyon a Targeted Dream Incubation (azaz célzott álominkubációs) módszert alkalmazták, ami a hipnagógia alatt a tudatos álmodáshoz (lucid dreaming) hasonló állapotot idézhet elő.
Maga a módszer nem tűnik sokkal bonyolultabbnak, mint amikor az ember elalszik a tévé előtt, és az esti film valahogy beszüremkedik az álmaiba, de fontos különbség, hogy az MIT kutatói teljesen kontrolláltan tették mindezt, pontosan irányítva, hogy mi jelenjen meg a kísérleti alanyok álmában. A Christopher Nolan által elképzelt gondolatbeültetéstől azért még messze járunk, a résztvevőket olyan egyszerű feladatokra utasították, mint hogy gondoljanak egy fára.
Azaz az alanyok magukat utasították erre, ugyanis a kísérlet elején a résztvevőknek egyszerű utasításokat kellett felvenniük, mint hogy "emlékezz rá, hogy gondolj egy fára", vagy "emlékezz rá, hogy vizsgáld meg a gondolataidat". Az alanyok ezután lefeküdtek szundítani egyet, kezükön a Dormióval, és amikor az eszköz érzékelte, hogy eljutottak a hipnagógia és az alvás határára, lejátszotta nekik az üzenetet, amivel visszabillentette őket az álomból a hipnagógiába.
Az eredmény magáért beszél, hiszen a tanulmány szerint az alanyok 67%-ánál megjelent az álmukban valamilyen formában egy fa. Mivel az utasítás csak ennyi volt, így értelemszerűen igen változatos módokon, volt például, aki arról számolt be, hogy egy fa gyökereit követte különböző helyekre, míg egy másik résztvevőt a fa alatt üldögélő sámán arra utasított, hogy utazzon Dél-Amerikába. A Consciousness and Cognition tudományos folyóirat augusztusi számában publikált tanulmány szerint az álmokról szóló beszámolók minden ébredés után egyre bizarrabbak és elmélyültebbek lettek, de ennek osztályozására még nem dolgoztak ki egységes értékelési rendszert.
A kutatás vezetője, Adam Haar Horowitz a Live Science-nek elmondta, hogy a módszer egyik legkézenfekvőbb felhasználási területe a kreatív gondolkodás elősegítése lehet, de mivel a mechanizmusnak még számtalan ismeretlen részlete van, így egyelőre nem lehet megmondani, hogy ezen kívül még mire használhatják. Szerinte "bármivel, ami hasznos lehet és köze van az álmokhoz, érdemes kísérletezni", legyen az akár a rémálmok vagy a poszttraumás stressz leküzdése, akár az alvás közbeni nyelvtanulás, akár a kreatív gondolkodás.
(Fotó: MIT Media Lab)