Magyarországon (a legutolsó, 2018-as szerforgalmi jelentés alapján) 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba. A hasonló szereknek ugyan szigorú engedélyezési folyamaton kell átesniük, mielőtt forgalomba lehetne őket hozni, ám a kutatási módszerek fejlődésével egyre több ilyen, korábban akár veszélytelennek minősített szerről derül ki, hogy a nem célszervezetekre nézve nagyon is ártalmasak. Különösen problémás ez az úgynevezett krónikus toxicitás esetén, amikor az adott anyag kis koncentrációban, de hosszan van jelen a környezetben, és ezáltal hosszú távú kitettséget okoz.

A mostani tanulmány az Environmental Pollution szaklap októberi számában került publikálásra. A tanulmány első szerzője, Tóth Gergő, a Környezettudományi Doktori Iskola abszolvált PhD hallgatója (témavezetője Dr. Szoboszlay Sándor), levelező szerzője pedig Dr. Háhn Judit tudományos munkatárs.

A kutatók 13 glifozát-tartalmú növényvédőszer-készítményt vizsgáltak. Ezek közül egyébként 11 rendelkezik felhasználási engedéllyel Magyarországon, és mind a III. forgalmi kategóriába tartoznak, vagyis 18 éves kor felett bárki szabadon megvásárolhatja és alkalmazhatja őket. 2017-ben az Európai Unió tagállamainak minősített többsége (köztük Magyarország) megszavazta a glifozát gyomirtó szer 5 éves uniós újraengedélyezését, korlátozások nélkül. A glifozátot eredetileg a Monsanto vállalat fejlesztette ki, és 2015-ben az az IARC (az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége) által „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolást kapott.

A mostani kutatás eredménye, hogy önmagában a glifozát hatóanyagot nem találta toxikusnak egyik tesztszervezetre nézve sem. Ugyanakkor az inertnek (semlegesnek) tartott formázó anyagokat is tartalmazó készítmények közül mindegyik toxikusnak mutatkozott mind az akut, mind a krónikus Aliivibrio fischeri sejttoxicitási tesztben. A vizsgált 13-ból 10 készítmény pedig hormonálisan aktívnak (ösztrogén- és/vagy androgénhatás) bizonyult már az ajánlott alkalmazási koncentrációk tizedében is. Mint a tanulmány írja, ezek a „semleges hatású” formázó anyagok 2016. óta vannak használatban az Unióban, ekkor ugyanis betiltották a korábbi készítményeket.

A kutatók szerint a „készítmények toxicitása elsősorban a formázó anyagokkal, valamint a köztük (és a hatóanyag között) fellépő potenciális, egymás tulajdonságait felerősítő, ún. szinergikus hatásokkal van összefüggésben.” A kutatók kiemelik azt is, hogy ezek a gyártó által „ártalmatlannak titulált, tekintett” anyagok meg sincsenek nevezve sem a felhasználók, sem a kutatók számára.

Forrás/Ábra: Szent István Egyetem, Médiaközpont

Borítókép: Glifozáttal szárított napraforgótábla (Dr. Szoboszlay Sándor, 2019)