A 2020. szeptember tizennyolcadikától december tizennyolcadikáig látogatható tárlat háromszázhatvan fokos szkenner technológiával segít jobban megérteni a mesterséges intelligencia és a szellemi tulajdon kapcsolatát. A látogatók ezen új technológia felfedezése során felfedezhetik azokat a lehetőségeket, amelyeken keresztül a mesterséges intelligencia átalakíthatja a kultúrát és az ipart. A virtuális kiállításnak több helyszíne is van a WIPO-n belül, így például a könyvtár, ahol felsorakoztatnak néhány darabot a történelem első szellemi tulajdon-vonatkozású publikációiból. Ezen felül megtudhatjuk, hogy hogyan alkalmazzák a mesterséges intelligenciát a művészetben, a zenében, a különböző technológiákban, valamint a szórakoztatóiparban.

Főszerepben: Ai-Da

Vagyis a rajzoló robot, a kiállítás egyik főszereplője, aki a számítógép úttörője, Ada Lovelaceről kapta a nevét, és ami egyben a mesterséges intelligenciára is utal (AI). Bár az alkotó robot arca roppant élethű, törzsén és végtagjain azonban jól látszódnak mesterséges alkotóelemei. Ai-Da megálmodója a brit feltaláló és galériatulajdonos Aidan Meller, segítőtársai pedig az Oxfordi Egyetem tudósai voltak: a csapat kamerákat rejtett Ai-Da szemgolyóiba, így az eszköz képes látvány alapján rajzolni.

Bonyolult algoritmusok segítségével a látottakból koordináták születnek, amelyek szabályozzák a kéz mozgásait.

Meller a Reutersnek adott interjújában elmondta, hogy kiszámíthatatlan, hogy éppen milyen rajz kerül majd ki Ai-Da kezei közül. (A robot festményei a vászonra való nyomtatással készülnek, majd emberek festik át őket.) Az alkotók jövőbeli elképzelése az, hogy Ai-Da képes legyen önállóan festményeket kreálni, sőt, agyagozni is megtanítanák. Érdekesség, hogy a robot munkái szinte azonnal gazdára találtak a tavalyi Oxfordi Egyetemhez tartozó The Barn Galleryben nyílt kiállításán, méghozzá összesen több mint egymillió fontért keltek el. Francis Gurry, a WIPO főigazgatója a szervezet sajtóközleményében arról beszél, hogy a WIPO idei kiállítása a mesterséges intelligenciával való együttműködés egy nagyobb folyamatának része, ahol számos érdekelt féllel folytatnak beszélgetést, hogy feltárják és továbbfejlesszék a mesterséges intelligencia és szellemi tulajdon kapcsolatából eredő kérdéseket. Továbbá remélik, hogy a látogatók hasznosnak és szórakoztatónak találják a kiállítást, melynek idején a WIPO számos eseményt is szervez, amelyeken néhány kérdést részletesebben is megvizsgálnak és amelyek kapcsán lehetőség lesz élő interakcióra a kiállítás egyes elemeivel.

A szabadalmi hivatalok mereven elzárkóznak

Két szabadalom miatt tavaly ismételten előtérbe került a szerzői jog és a mesterséges intelligencia viszonya, miután kutatók a mesterséges intelligenciát nem szerzőként, hanem feltalálóként szerették volna bejegyeztetni, már ha hagyták volna, ugyanis az USA és az EU szabadalmi hivatalai egyaránt elzárkóztak az ötlettől. Az Artificial Inventor Project tagjai szerint azonban ideje lenne módosítani a jelenlegi elavult szabadalmi szabályozáson. Stephen Thaler, a Dabus nevű mesterséges intelligencia programozója úgy látja, hogy miután Dabust nem egy konkrét célra programozták, hanem lényegében egy digitális 'kreatív munkatársnak' szánták, kinek munkája megegyezik a feltalálás humán aktusával. A csapat hasonlóan vélekedett John Koza programozó mesterséges intelligenciájáról, az Invention Machineről is, ám a hivatali szervek természetesen itt sem ismerték el a szerzőséget. Jelen állás szerint ugyanis a szabadalmak elismerése az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is csak (élő, emberi) feltaláló esetén valósulhat meg. Ezen szeretne változtatni egy jogászcsoport: Ryan Abbot, a Surrey-i Egyetem jogászprofesszora már be is nyújtott két robotszabadalmat Amerikában, az Európai Uniónál és a brit szabadalmi hivatalnál, melyekkel megpróbálja felhívni a figyelmet a problémára. Abbot szerint a fő kérdés nem az, hogy ötletnek számít-e amit egy gép dolgoz ki, sokkal inkább az, hogy

ha a mesterséges intelligencia könyveket írhat és festhet, arról nem beszélve, hogy életünk egyre több területén igénybe vesszük segítségét, miért ne lehetne elismerni szerzőként?

Amellett, hogy ebben az esetben a szabadalom tulajdonosa az algoritmust megalkotó programozó lenne, hacsak el nem adja valaki másnak a jogokat. Az említett szabadalmak közül az első egy új típusú ételtároló rendszer, amit a robotok könnyebben tudnának kezelni, és fraktálmintában rendszereznék a tárolóedényeket a helymegtakarítás érdekében. A második pedig egy olyan feltűnő ritmusban villogó riasztórendszer, amit képtelenség nem észrevenni. Ha ember adta volna be a szabadalmat, meglehet, hogy már a folyamat már a gyártás előkészítésénél tartana, így viszont más a helyzet. Abbot szerint akár a 2020-as évek végéig - vagy akár tovább - is eltarthat, mire elismerik a mesterséges intelligencia jogait. Ami pedig az Európai Szabadalmi Hivatal álláspontját jelenti, szerintük a programozót tekintjük feltalálónak, és ezen a közeljövőben sem kívánnak változtatni, mivel egy efféle változtatás hatalmas szerzői jogi bonyodalmakhoz vezetne.

(Fotó: Wikimedia, Nick Johnson via Wonderland Magazine)