A mindennapjaink folyamán kialakul bennünk egyfajta kép a világunkról, de legyen is ez bármilyen, jó eséllyel el fog térni attól, ahogy a kvantumelmélet leírja a valóságot. Ez utóbbi alapján mindaz, amit magunk körül tapasztalunk voltaképp homályos lehetőségek halmaza – olyan lehetőségeké, amelyek csak akkor öltenek határozott formát, ha valaki megfigyeli őket. Ez viszont felvet egy kérdést:

Ha valóban egy kvantumvilágban élünk, miért tűnik a valóságunk ennyire nem kvantumosnak?

Joseph Schindler és kutatótársai a Barcelonai Autonóm Egyetemen ezt a rejtélyt vizsgálták, és a megállapításuk röviden, hogy a miénkhez hasonló “klasszikus világ” elkerülhetetlenül kialakulhat, még egy kvantum-multiverzumban is.

A kvantumelmélet a természetéből adódóan nem nyújt egyértelmű képet arról, hogy egy objektum hogyan viselkedik még a megfigyelés előtt, ezért a kvantumelmélet lényegében csak a jelen pillanatra korlátozza a valóságot. Philipp Strasberg, a kutatócsoport egyik tagja szerint azonban ez az elképzelés szemben áll azzal, ahogyan mi az időt és a világot tapasztaljuk. A “sok világot” alapul vevő elképzelés, amely végtelen számú párhuzamos univerzum létezését feltételezi, viszont megoldást kínálhat. Ez alapján ugyanis minden lehetőség nem csak létezik, de ezek a lehetőségek mind egy-egy világba vannak zárva, és ezek közül az egyik megfelelhet a mi klasszikus világon alapuló tapasztalatainknak.

A kutatócsoport ezt az elképzelést a “dekoherens történetek” elméleti keretében vizsgálta, amely szerint a fizikai folyamatok jól meghatározott lépések sorozatára bonthatók. Ez lehetővé teszi egy objektum múltbeli viselkedésének koherens történetét, még egy kvantum-univerzumban is. A kutatók ennek tesztelésére egy matematikai modellt használtak, amelyben két objektum hőcserét folytatott, és fokozatosan növelték a rendszer összetettségét. Azt találták, hogy az objektumok méretének növekedésével jelentősen megnőtt a klasszikus viselkedés megjelenésének valószínűsége. Sőt valójában arra jöttek rá, hogy ez a viselkedés szinte elkerülhetetlenné válik. Mint Strasberg elmondta a kísérlet eredményéről:

“Nagyon általános, szinte elkerülhetetlen. Ez jó hír azoknak, akik egy klasszikus világban szeretnének élni.”

Azonban nem minden szakértő ért egyet ezekkel a következtetésekkel. Jess Riedel, a kaliforniai NTT Research munkatársa elismeri, hogy bár a modell hasznos, szerinte annak az egyszerűsége miatt csak korlátozottan alkalmazható a jelenlegi világunkra. Robert Griffiths, a Carnegie Mellon Egyetem fizikusa pedig megkérdőjelezi a dekoherens történetek kompatibilitását a “sok világ” elképzelésével.

E viták ellenére Schindler és csapata úgy véli, hogy eredményeik érdekes kérdéseket vetnek fel valóságunk természetével kapcsolatban.

(A cikkhez használt képet a DALL-E generálta/Rakéta.hu)