Egyedülálló magyar találmány forradalmasíthatja a dezodoripart

2023 / 06 / 21 / Bodnár Barna
Egyedülálló magyar találmány forradalmasíthatja a dezodoripart
Az aeroszolos, vagy hajtógázas dezodor környezetvédelmi szempontból közel sem nevezhető problémamentesnek. Amellett, hogy gyártása jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár, a hajtógáz miatt veszélyes hulladéknak is minősül, így a spray alapanyagaiból szinte semmi nem kerül újrahasznosításra. Két magyar fiatal találmánya, a világ első újratölthető dezodor automatája nagy változást hozhat nem csak Magyarországon, de világszerte is. Zámbó Gergellyel, a Respray Solutions ügyvezetőjével beszélgettünk arról, hogyan született meg a találmány ötlete, miért számít nagy áttörésnek a technológia, és hogy mi lehet a dezodor újratöltés jövője.

1927. november 23-án Erik Rotheim norvég mérnök szabadalmaztatta az első aeroszolos palackot és szelepet, amely a benne lévő anyagot hajtógázzal, egy szelepen keresztül tudta adagolni. Ez volt a modern aeroszolos palack és szelep előfutára. Azóta a fújos dezodorok gyártása és felhasználása világszerte elterjedt, és óriásira nőtt, jelenleg évente több mint 15 milliárd darabot állítanak elő a termékből. Amellett, hogy a gyártás karbonlábnyoma nagy, a hajtógázas palackok hulladékkezelés szempontjából is nagy gondot jelentenek. Ennek oka, hogy a bennük lévő gázok robbanásveszélyessé teszik őket, illetve, hogy a palackokban lévő anyagok – például az aluminium – újrahasznosítása bonyolult és költséges eljárás, amihez nagyon kevés helyen áll rendelkezésre a szükséges technológia. Többek között ezekre a problémákra jelenthet megoldást a Zámbó Gergely és Réti Andor fejlesztett, fújós dezodorok utántöltésére alkalmas automata, amiből jelenleg három van Magyarországon.

Rakéta (R): Kezdjük a legalapvetőbb kérdéssel: honnan jött az ötlet, hogy indult a kezdeményezés?

Zámbó Gergely (ZG): Réti Andorral, alapítótársammal gimnáziumi osztálytársak voltunk, és már akkor közös szenvedélyünk volt a vállalkozások világa, illetve a környezetvédelem. Külföldi példákat látva, felmerült bennünk az igény, hogy már akár ilyen fiatalon is saját vállalkozásba fogjunk, alkossunk valamit, ami a miénk. Első sorban a vállalkozás gondolata vezérelt minket, ettől függetlenül viszont sokat beszélgetünk a környezetvédelemről is, azt láttuk, hogy ez a 21. század talán legnagyobb problémája, amivel foglalkozni kell. Elkezdtünk listát írni azokról a környezetvédelmi témákról, ahol megoldásra váró kérdések vannak, így irányult a figyelmünk az aeroszolos termékekre is. Ezeket az árukat ugyanis egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen lehet újrahasznosítani, mert a bennük uralkodó túlnyomás és a veszélyes hajtógázok megnehezítik ezt a folyamatot. Erre a problémára kezdtünk el felépíteni egy üzleti modellt, mert úgy láttuk, hogy a megoldást az jelenthetné, ha a csomagolást (vagyis magát a palackot) nem csak egyszer, de többször fel lehetne használni, így a gyártásból fakadó szén-dioxid kibocsátást, és a keletkező hulladék mennyiségét is jelentősen csökkenteni lehetne. Az újrahasznosítás másik kedvező hatása, hogy a termék árát is mérsékli, hiszen az újratöltés alkalmával már nem kell az egész árut kifizetni, csak annak töredékét. Így jutottunk el a Respray koncepciójához 2019 végén, ami egy környezetvédelmi szempontból és üzletileg is fenntartható modell lett.

R: Mekkora problémát jelentenek a hajtógázok valójában környezetvédelmi szempontból? Azt évtizedek óta tudjuk, hogy a freonok nem csak az ózonrétegre, de az emberi egészségre is ártalamasak, viszont a később ennek helyettesítésére használt propán-bután sem kifejezetten egészséges.

ZG: A környezetvédelem szempontjából ez egy kétoldalú probléma. Az egyik gond a – jellemzően alumínium – csomagolás gyártásából származó karbonlábnyom, illetve az, hogy a hajtógáz miatt a palackok nem újrahasznosíthatóak, így legtöbbször a kommunális hulladékkal együtt elégetik azokat.

Csak Európában két milliárd fújós palackot dobnak ki az emberek évente. Ez azt jelenti, hogy évente 6 Eiffel toronynyi alumínium landol a kukában, amit aztán kevés kivétellel mind elégetnek, csak azért, hogy a következő évben újakat gyártsanak.

Szén-dioxid-kibocsátás szempontjából talán az alumínium az, ami a legnagyobb részét képezi a környezetvédelmi problémának. Ehhez jön még a propán-butánnal kapcsolatos kérdés. Ez a gáz az ózonra már nem káros, ahogy a korábbi freonok, vagy CFC gázok, amelyek olyan halogénezett szénhidrogének, melyek a szén mellett csak fluort és/vagy klórt tartalmaznak. A propán-bután szén-dioxid kibocsátást tekintve is kedvezőbb jellemzőkkel bír, mint annak idején a freonok, bár még így is jelentős a karbonlábnyoma, illetve az emberi egészségre hasonlóképpen károsak. Ez a gáz elzárja a légutakat, ezért rendszeresek a propán-bután számlájára írható halálesetek. A közelmúltban például egy autista kislány halt meg, mert az édesanyja illatára emlékeztető hajtógázas dezodorral fújta be a párnáját, és megfulladt. Bárki tapasztalhatja a propán-bután (PB) fullasztó hatását, amikor például egy edzőterem öltözőjének kis légterében besűrűsödik a levegő, mert egyszerre többen használnak ott fújós dezodort. A Respray egyik legfontosabb fejlesztése az volt, hogy a propán-bután hajtógázt le tudtuk cserélni sűrített levegőre a dezodorokban.

R: Tehát a Respray automatákban sűrített levegővel történik az utántöltés.

ZG: Abszolút, ennek több oka is van. Az előbb említett környezetvédelmi és egészségügyi szempontok mellett praktikus oka is van a cserének, hiszen a robbanásveszélyes propán-bután gázt nem lehet vásárlói közegbe kihelyezni, így az újratöltés sem lenne lehetséges ezzel a gázzal. A sűrített levegővel ilyen jellegű gond nincsen, illetve újrahasznosítás szempontjából is praktikusabb.

R: Ezért volt annyira nehéz megoldani az újratöltés problémáját? Maga a spray a 20. század eleje óta jelen van, mint használati tárgy, és annak ellenére, hogy a nagy gyártók próbálkoztak az újratöltés megvalósításával, nem jártak sikerrel.

ZG: Ez így van. A hajtógázzal való töltés annyira veszélyes folyamat, hogy még a gyárakban is az üzem egy elzárt területén hajtják végre. Ezért nagyon sokáig elképzelhetetlen volt, hogy ilyen termékeket újratöltsenek, bár hasonló kezdeményezések korábban is voltak, ilyen volt példáuk a bag-on-valve technológia. A megoldás lényege, hogy a palackon belül egy zsákba helyezik a hatóanyagot, a tasak és a kanna között van a túlnyomás, tehát a hajtógáz külön van választva magától a terméktől. Ezt a technológiát gyakran használják a gyógyszeriparban, naptejek, borotvagélek esetében is. Amit ki kell emelni, hogy a propán-butánnak van egy nagy előnye például a sűrített levegővel szemben is, ami nem más, mint a fújásélmény. A PB folyadék halmazállapotban kerül a palackokba, a nyomás hatására pedig légneművé válik, ezért kifújáskor robbanékonyan, szellősen távozik a csomagolásból, amit az emberek megszoktak az évtizedek során. Ezt a jelenséget nagyon nehéz reprodukálni sűrített levegővel, hiszen ott nincs halmazállapotváltozási folyamat, és nem jön ki akkora erővel a termék sem, nem lesz annyira száraz hatású, mint a PB esetén. Másfél évvel ezelőtt azonban kifejlesztettek egy olyan technológiát, amivel ez a probléma is áthidalható. Ez a brit fejlesztés gyakorlatilag egy innovatív szelep- és szórófejtechnológia, amely segítségével az illatanyag és a sűrített levegő egyszerre távozik a palackból, ezzel közel olyan fújásélményt nyújtva, mint a PB hajtógázas termékek. Ez egyelőre még egy nagyon új fejlesztési terület, amiben rengeteg további lehetőség van.

R: A sűrített levegős újratöltéshez tehát speciális palackok kellenek, ez az eljárás nem kivitelezhető hagyományos, PB gázos csomagolás esetében.

ZG: Igen is, meg nem is. Bármilyen dezodort nem lehet újratölteni az automatákkal, szerencsére azonban nem csak mi rendelkezünk ezzel a technológiával a piacon. Nagy világmárkák, például a Nivea is alkalmazza újratöltésnél ezt a szeleprendszert, ők viszont sűrített levegő helyett, sűrített nitrogént használ erre a célra. Kis módosításokkal ezt a palackot a Respray automatáknál is újra lehetne tölteni, technikailag ez lehetséges. Nálunk azonban nagyon fontos, hogy minden egyes újratöltött palack egyedi módon van azonosítva. Ezzel a kóddal tudjuk beazonosítani, hogy milyen illatot kell a palackba tölteni, hányszor volt töltve. Ha elérte a maximális újratöltések számát, akkor az automata jelzi a vásárlónak, hogy a palackot ki kell dobni, ami amortizációs és minőségbiztosítási szempontból fontos.

R: Hányszor lehet újratölteni egy Respray palackot?

ZG: 4 újratöltés lehetséges, azonban ehhez hozzájön az első töltési alkalom is, így összesen 5-ször tölthetőek a palackok. Az automata mellett találhatóak az üres palackok, így ha valaki vásárolni szeretne belőlük, meg kell töltenie azt a kívánt illattal. A későbbiekben szeretnénk bővíteni az újratöltési lehetőségeket, jelenleg azonban úgy ítéltük, ez az a limit, amivel a lehető legjobb vásárlói élményt tudjuk biztosítani.

R: Mi történik a palackokkal, amikor a négy újratöltés után lejár az élettartamuk?

ZG: Az automaták mellett található egy gyűjtődoboz, ahol a vásárlók le tudják adni azokat a palackokat, amiket már nem lehet többet újratölteni. Ezután mi központilag eljuttattjuk arra a feldolgozó helyre, ahol újra tudják hasznosítani a palackokat. Jelenleg csupán néhány ilyen üzem létezik Magyarországon.

R: Jó, hogy ez a Respray esetében ilyen egyértelmű kérdés, ugyanis nincs könnyű dolga annak, aki megfelelő helyre szeretné dobni az elhasznált, hagyományos dezodoros palackokat. Budapesten például van olyan hulladékkezelő, aki azt kéri, dobják a kommunális kukákba ezeket a termékeket, de van, aki azt az instrukciót adja, hogy szelektíven, a fémhulladék közé kell, hogy kerüljenek a palackok. Gyakran pedig külön kijelölt hulladékgyűjtő udvarokban veszik csak át az üres dezodorokat. Mi a helyes eljárás?

ZG:

Leggyakrabban hiába dobják a szelektív hulladékba az üres kannákat, ezt később a hulladékfeldolgozás során kiválogatják, és a kommunális szeméttel együtt elégetik, vagy elföldelik.

Magyarországon sajnos jelenleg nincs megfelelő infrastruktúra arra, hogy a palackok visszakerüljenek az újrahasznosítási körforgásba. A legtöbb hulladéklerakó ezért nem foglalkozik a palackok újrahasznosításával, csupán néhány olyan telep van, ami képes erre, mi is ezekre a helyekre visszük a használt kannákat. Mivel január végén helyzetük ki az első automatát, így egyelőre nem gyűlt össze annyi palack, hogy el kelljen őket szállítanunk, ezért még kevés tapasztalattal rendelkezünk ezen a téren. Külföldön több országban is visszaforgatásra kerülnek ezek a termékek a szelektív hulladékkal együtt, sajnos azonban a fogyasztói edukáció híján még itt is csak a palackok töredékét hasznosítják újra. Jelenleg talán az Egyesült Királyságban a legjobb a helyzet, de még ott is nagyon sokan egyszerűen a kommunális hulladékgyűjtőkbe dobják a palackokat, nem került be a köztudatba, hogy újrhasznosítható termékekről van szó. Magyarországon csupán a palackok elenyésző részét sikerül újrahasznosítani, azonban az iparág meghatározó szereplői is törekednek rá, hogy kiépítsenek erre egy fenntartható rendszert. A legideálisabb egy gyártókon és akár iparágakon átívelő együttműködés lenne, ami hosszútávon kézzel fogható eredményekkel járna.

R: Ahogy már említette, az Egyesült Királyságban nagy hangsúlyt fektetnek a szelektív hulladékgyűjtés mellett a fogyasztók edukációjára, tájékoztatására is. Úgy tudom, hogy a Respray-t is megkeresték a szigetországból egy lehetséges együttműködés kapcsán.

ZG: Néhány hónappal ezelőtt Leedsben jártunk, ahova a BAMA (British Aerosol Manufacturers' Association, magyarul Brit Aeroszol Gyártók Szövetsége) hívott meg minket. A szövetség innovációs napján mutathattuk be a Respray technológiáját, és az eseményen az iparág legnagyobb szereplőivel is volt lehetőségünk megismerkedni. A BAMA több mint 10 éve kutatja az aeroszolok újratöltési lehetőségeit, így megdöbbentette őket, hogy mi itt Kelet-Közép-Európában előálltunk egy megoldással. Talán pont azért járhattunk sikerrel, mert mi az iparágon kívülről érkeztünk, így külön-külön azonosítottuk, majd oldottuk meg a különböző, felmerülő kérdéseket, mint például a jogszabályokkal, biztonsággal kapcsolatos problémák. Magabiztosan mondhatom, hogy a mi technológiánk megfelel minden követelménynek, így folyamatos kapcsolatban vagyunk a BAMA-val és a FEA-val (European Aerosol Federation, vagyis Európai Aeroszol Szövetség) is, hogy feltérképezzük az együttműködés minden lehetőségét.

R: 2014-ben 3 milliárd hajtógázas palackot gyártottak, 2023-ban ennek az ötszörösét, 15 milliárdot állítottak elő a termékből. Mit tartogathat a jövő? Leválthatja teljesen a hajtógázas palackokat a sűrített levegős, újratölthető spray technológiája?

ZG: Véleményem szerint ez kell, hogy legyen a jövő, nekem ez a filozófiám. Ennek ellenére azt gondolom, teljesen nem fognak eltűnni a hajtógázas termékek. Kulcskérdés, hogy minden új technológiának – így a miénknek is – nem csak környezetvédelmi szempontból kell fenntarthatónak lenni, de gazdaságilag is, hogy kitermelje a ráfordított költségeket. Hosszútávon mégis azt gondolom, hogy az újratöltés fog elterjedni, mert az ilyen mértékű növekedés, ami a hajtógázas termékek esetében is megfigyelhető, egyszerűen nem fenntartható és nem is lehet az iparág célja. Pozitív előjel, hogy a legnagyobb gyártók is intenzíven érdeklődnek, hogy tudnának kevesebb terméket gyártani, több hozzáadott értékkel. Ezzel együtt a hajtógázas aeroszol egy nagyon kényelmes megoldást jelent, és nem biztos az sem, hogy minden termék esetében megéri az újratöltés, így teljesen eltűnni ezek az áruk sem fognak a piacról.


Zámbó Gergely és Réti Andor az általuk kifejlesztett dezodor újratöltő automatával (Fotó: Respray Solutions)

R: A jövőből ugorjuk vissza kicsit a jelenbe. Ha jól tudom, most két újratöltő automata áll a vásárlók rendelkezésére Budapesten, mindkettő a Rossman üzleteiben. Tervben van-e például új automaták kihelyezése?

ZG: Örömmel mondhatom, hogy most már három gépünk van kihelyezve, éppen egy hete állítottuk üzembe a legújabb automatát. Egy gép a budaörsi Auchan korzón lévő, egy a Mammut 2. bevásárlóközpontban lévő, a legújabb pedig a Flórián téri Rossman üzletben kapott helyet. Egyelőre ez a három automata áll rendelkezésre, ezekkel fogjuk tesztelni a technológiát és az üzleti modellt is. A tesztek sikerességének függvényében helyezünk majd ki új gépeket is, nem csak Magyarországon belül, de külföldön is. A Rossmann Magyarországgal rendkívül gördülékeny és hatékony az együttműködés, így a célunk, hogy velük együtt fejlesszük tovább a Respray-t. Jelenleg a Rossmann saját márkájának, az Isana-nak három illata áll rendelkezésre az automatáinkban, de szeretnénk nagy márkák termékeit is behozni a későbbiekben, hisz ezzel a vásárlók még szélesebb körében el tudnánk terjeszteni az újratöltés lehetőségét. Ezután szeretnénk külföldön is, akár más disztribúciós csatornákon át terjeszteni a termékünket, első körben olyan országokban, ahol a Rossmann is jelen van. Németország és Lengyelország például potenciális jelöltek, lévén ez a két legnagyobb piaccal rendelkező európai ország.

R: Milyenek a vásárlói visszajelzések, illetve vannak-e már mérhető eladási adatok, amelyek jelzik, mekkora a fogyasztói igény a szolgáltatásra?

ZG: Mi is mérünk minden adatot, illetve a Rossmann is a rendelkezésünkre bocsát minden forgalomra vonatkozó információt. Budaörsön például nyitás óta tízszer annyian vásároltak a Respray újratölthető dezodoraiból, mint az addig legjobban fogyó termékből. A Mammutban lévő üzletben pedig háromszor annyi dezodort töltöttek a vásárlók, mint amennyit a normál Isana termékekből vásároltak. Előfordult, hogy az egyik elérhető újratöltős illatból, az aloe verából annyit vásároltak egyetlen nap alatt, amennyit a legnépszerűbb hagyományos dezodorból három hónap alatt adtak el. Ezek a visszajelzések és adatok azt mutatják, hogy mindhárom üzletben az automatákból kapható termékek rövid idő alatt a legsikeresebb áruk lettek, tehát nagy a vásárlói igény, ami a dezodor újratöltés jövőjének biztosítéka is egyben.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Különös hatással van a Mars a földi óceánok mélyére
Különös hatással van a Mars a földi óceánok mélyére
A Föld és a Mars kozmikus keringője hatással van a földi óceán mélyére, ami a klímaváltozás szempontjából is tartogathat jó hírt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.