Ehelyett a Parlament teljes mértékben az önkormányzatokra bízta annak meghatározását, hogy akarnak-e valamilyen limitet bevezetni az egy naptári éven belül a szálláshely-szolgáltatásra felhasználható napok számát illetően, és ha igen, akkor az hány napban lesz meghúzva. Mivel az Airbnb jelensége és a vele járó problémák Magyarországon elsősorban Budapestet, azon belül is a belső kerületeket érintik, így levelet írtunk tizenhárom kerületnek, hogy megtudjuk, hogyan terveznek eljárni az új törvény adta kereteken belül.

A kérdésünkre, miszerint "a rövid távú szálláshely kiadással kapcsolatos törvények keddi módosítása után tervezik-e szabályozni az egy naptári éven belül szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok számát az ilyen típusú szálláshelyek esetében, és ha igen, hány napban?" összesen hat önkormányzattól kaptunk választ, ám ezek közül csak egy tartalmazott konkrétumokat.

"Jelenleg nem tartjuk indokoltnak a szűkítést Újpesten" - jött a 4. kerület válasza, ami nem is meglepő, hiszen a kerületben alig két tucat Airbnb-szálláshely található, ennyi lakásnak pedig értelemszerűen nincs számottevő torzító hatása az albérletárakra nézve. Az Airbnb-vel kapcsolatban az egyik leggyakrabban felmerülő kritika, hogy mivel a lakástulajdonosok sokkal nagyobb bevételekre tehetnek szert a lakásuk rövid távú kiadásával, így számtalan lakás hiányzik az albérletpiacról, ahol az árak az elmúlt években a többszörösükre emelkedtek.

Nem csak az albérletet keresők szívnak

A belsőbb kerületekben, ahol az Airbnb a vendégéjszakák számát tekintve már csaknem behozta a szállodák forgalmát, az elszabaduló albérletárak mellett a fokozott környezetterhelés is problémát jelent. A szállodáknál jellemzően olcsóbb szálláshelyek rengeteg turistát vonzanak a belvárosba, a rövid távú szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó különösen kedvező adókörnyezet miatt viszont az Airbnb-turizmusból fakadó esetleges extra bevételekből meglehetősen kevés jut el az államkasszába vagy az önkormányzatokhoz.

"A korlátozás, az üzletág szabályozása elengedhetetlen annak érdekében, hogy enyhüljön a lakhatási válság, csökkenjen a túlzsúfoltság, és biztosítható legyen a kerületben élők nyugalma" - fogalmazta meg álláspontját ezzel kapcsolatban a Terézvárosi vezetés, akik szerint az Airbnb-biznisz haszna a tulajdonosokhoz áramlik, a költsége és a következményei - például a zaj, parkolás, takarítás - viszont a kerületben élőket terheli. "A lakáskiadásból a leggazdagabbak óriási hasznot húznak, miközben egy ápolói, pedagógusi fizetésből egy szobát sem lehet bérelni a folyamatosan emelkedő árak miatt."

Nem véletlenül szorgalmazta a Habitat for Humanity a júniusban bemutatott Feketelakás 3.0 programjában, hogy az Airbnb-típusú szálláshelyek esetében a kedvezményes, 5%-os áfakulcs helyett a normál, 27%-os áfakulcsot alkalmazzák, valamint hogy az ilyen típusú szálláshelyek esetében szüntessék meg a szobánként évi 38 400 forintos átalányadózás lehetőségét. A szakmai szervezet emellett arra is javaslatot tett, hogy az Airbnb-tulajdonosokat zárják ki a KATÁ-ra jogosultak köréből, az önkormányzatoknak pedig biztosítsák a lehetőséget a jelenleginél háromszor magasabb maximális építményadó kivetésére - ezek mind olyan eszközök, amelyekkel az Airbnb megregulázható lenne.

A múlt héten elfogadott törvény azonban ezekre nem ad lehetőséget, hiszen az önkormányzatok sem az adókulcs mértékéről, sem az építményadó felső limitjének megemeléséről, sem pedig az átalányadózásról nem dönthetnek saját hatáskörben. Amiről dönthetnek, az az, hogy évente hány napban korlátozzák az Airbnb-t. A kérdésben egyik leginkább érintett Terézváros (6. kerület) sajtóosztálya ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, "Sajnos az új szabályozás csak egyetlen eszközt ad az önkormányzatok kezébe, kísérletet sem tesz a szektor kifehérítésére, és nem ad lehetőséget széleskörű és finomhangolt szabályozásra."

Válaszukból az is kiderül, hogy valamilyen szabályozás (szinte) biztosan lesz, de a konkrétumokról - a többi kerülethez hasonlóan - egyelőre még folynak az egyeztetések.

Egyre inkább szorul a hurok az Airbnb körül

A kerületek egy része a jogszabályi lehetőségeken belül már eddig is igyekezett korlátozni az Airbnb térhódítását, erre emlékeztetett válaszában az ötödik kerületi önkormányzat is. "Az elsők között alkottunk erre vonatozóan helyi szabályozást, amely a társasházi közösségek érdekeinek, igényeinek érvényesítésére adott lehetőséget" - írta megkeresésünkre a kerület sajtóosztálya, akik azt is hozzátették, hogy mivel a rövid távú lakáskiadás jelensége településenként, kerületenként eltérő, üdvözlendőnek vélik önkormányzati hatáskörbe helyezni a szabályozását.

Az Airbnb-típusú szállások üzemeltetésére az 5. kerülethez hasonlóan 2017 óta a 8. kerületben is a társasház hozzájárulása szükséges, Józsefvárosban ráadásul 2019 óta maximális építményadó is terheli az ilyen típusú szálláshelyeket. A 6. és 7. kerületben más módszerhez folyamodtak, és elsősorban a parkolóhely-megváltási díjjal igyekeztek gátat szabni az Airbnb terjedésének. Terézvárosban tavaly óta 2,6-5,8 millió forintot, míg Erzsébetvárosban kétmillió forintot kell fizetni minden olyan vendégszoba után, amihez nem tartozik parkolóhely.

(Fotó: Végh Balázs, Sergey Alimov, Diego Mariottini/Getty Images)