A hasnyálmirigyrák jellemzően egy ritka halálos és a mai napig is nehezen kezelhető betegség. Ennek oka, hogy a szóban forgó daganat olyan rákos sejtek megjelenését jelenti (ductalis adenocarcinoma (PDAC) sejtek), melyekben a KRAS és TP53 génmutációk nem csak előidézik a betegséget, de a daganatokat ráadásul ellenállóvá teszik a kemoterápiával szemben is. Mivel az ezeket a mutációkat célzó gyógyszerek és kezelések még nem állnak rendelkezésre, a PDAC-ban szenvedő betegek terápiás lehetőségei korlátozottak, és a betegség 5 éves túlélési aránya mindössze 12%. Ebből betegségből nem tudott például a közelmúltban felgyógyulni Esterházy Péter.

A Roswell Park Comprehensive Cancer Center kutatói azonban nagyon ígéretes lépést tettek egy új gyógyszer kifejlesztésének az irányába, amely képes ezzel a betegséggel felvenni a küzdelmet, és amelynek kulcsa mindössze egyetlen molekula. A szóban forgó molekula, az MMRi62 a vasanyagcserét célozza meg, és így végez a rákos sejttel, valamint gátolja az áttétek kialakulását. A sejtek a daganatok (pontosabban az ezt kiváltó káros mutációk) ellen az „apoptózissal”, tehát a sejthalállal védekeznek – vagyis a veszélyesen mutálódott sejt az esetek nagy részében önmagától elpusztul. A rákos sejt azonban valamiként kicselezi ezt a folyamatot. A mostani kutatáshoz vezető felismerés az volt, hogy a PDAC sejtek (melyek egyébként a hasnyálmirigyrák összes típusának 90%-áért felelősek) hajlamosak a „ferroptózisra”, vagyis a vas által kiváltott sejthalál nemrégiben azonosított típusára, amely folyamat épp ezért a rákkutatás fókuszpontjává vált. A dolog innentől papíron nagyon egyszerű – kell találni valamit, ami beindítja a ferroptózist, és így ez az agresszív és közel gyógyíthatatlan betegség is legyőzhetővé válik.

Az MMRi62 a sejten belül két fehérje lebomlását is okozza – az egyik az FTH1, amely eltárolja a sejten belül szabadon keringő vasat, másik a PDAC sejt egy mutációval keletkezett fehérjéje – a molekula így vasat szabadít fel a sejten belül, ami beindítja a ferroptózist, ezáltal gátolja a sejt növekedését, és az áttétek kialakulását. Miként a kutatás vezetője fogalmazott:

„Ezzel a vizsgálattal megmutattuk, hogy egy preklinikai modellben az MMRi62 képes ferroptózist indukálni a KRAS vagy TP53 mutációt tartalmazó PDAC sejtekben, és így gátolható a tumornövekedés, valamint megakadályozható a daganatok távoli szervekbe történő áttétének a kialakulása.”

Az eredmények alapján a kutatók nagyon remélik, hogy ennek a vegyületnek a további fejlesztése és finomítása egy új típusú hasnyálmirigyrák-terápiához vezethet.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Pixabay/qimono)