Megfigyeléseik szerint a világ óceánjainak felmelegedése és a szárazföldi jég olvadása miatt a Földközi-tenger szintje évente 2,5 millimétert, míg a világ tengerei évente akár a 3,1 millimétert is emelkedhetnek.
Tanulmányukban a szerzők felidézik azt a 2019 novemberi áradást, amikor Velencében a vízszint elérte az 1,89 métert. Számos faj egyedszáma az óceánok felmelegedése miatt kezdett el rohamosan csökkenni, illetve a tengeri állatok is emiatt vándorolnak el eredeti élőhelyükről.
A sarkvidéki tengeri jég helyzete sem rózsásabb, mivel az folyamatosan zsugorodik: 1979 és 2020 között egy hat Németországnak megfelelő területről szívódott fel a jég az Északi-sarkvidéken.
A jég kiterjedése 1979 óta évtizedenként 12,89 százalékot zuhant, a legalacsonyabb szintet az elmúlt két évben mérték.
A kutatók felhívják a figyelmet, hogy ha az Északi-sarkvidék tengeri jegének olvadása folytatódik, a folyamat hozzájárulhat a regionális felmelegedéshez, a sarkvidéki partok eróziójához, valamint a globális időjárás megváltozásához.
A szélsőséges változások miatt az Északi-tengeren észlelhető hő- és hideghullámok jelenleg is komoly hatással vannak a térség halászatára.
Karina von Schuckmann, az Ocean State Report (Jelentés az óceán állapotáról) vezető szerzője szerint a klímaváltozás, a környezetszennyezés és a túlhalászat példátlan megpróbáltatást jelent Földünk óceánjainak.
A szakember továbbá hangsúlyozza: a bolygó felszínének nagy részét óceánok borítják, amelyek számottevő hatással vannak az éghajlat szabályozására, megfigyelésük ezért elengedhetetlen.
(Fotó: Unsplash/Yousef Espanioly)