Az Egyesült Államokban Philadelphia belvárosában működő Bioquark biotechnológiai vállalat tudósai engedélyt kaptak a klinikai halál állapotában lévő betegek „feltámasztásának” megkísérlésére. A kísérlet során többek között őssejtek beinjekciózásával próbálják majd “megfordítani” a halál folyamatát. Az amerikai cég húsz klinikailag halott beteggel tervezi a központi idegrendszer újbóli életre keltésének kísérletét. Azt remélik, hogy reanimálhatják a felső gerincvelőben található alsó agytörzset, kiküszöbölve így az életfunkciók létfenntartó berendezésektől való függését, újraindítva a test olyan létfontosságú funkcióit mint a légzés és a szívverés. Fontos kritérium, hogy a kísérletek kezdetekor a résztvevőket már klinikailag halottnak kell nyilvánítani, őket kizárólag az életmentő gépeken keresztül tarthatják életben.

Klinikai halál

Ez bizonyára izgalmasan hangzik, de talán kicsit érthetetlen, tisztázzuk az alapfogalmakat! A modern intenzív osztályos orvosi ellátási technika segítségével, keringés- és légzéstámogatással mesterségesen is életben lehet tartani az emberi szervezetet akkor is, ha a páciens idegrendszere erre már nem lenne képes. A klinikai halál állapota visszafordíthatónak tekinthető, ami fontos különbség a valódi jogi és biológiai értelemben vett halál állapotához képest, ami (mai tudásunk szerint) visszafordíthatatlan állapotot jelez. Agyhalálról ugyanakkor többek között akkor beszélünk, ha “minden kétséget kizáróan bizonyítható az agyműködés teljes és visszafordíthatatlan hiánya, pontosan meghatározott agytörzsi reflexhiányok és a spontán légzés hiánya” - írja a wikipédia.

Mégis visszafordítható?

"Ez az első ilyen jellegű kísérlet, egy újabb lépés a halál végleges visszafordítása felé még a mi életünk során" - mondta el Ira Pastor a Bioquark vállalat vezérigazgatója.

A csoport, az USA és India Nemzeti Egészségügyi Intézetének Intézményi Felülvizsgálati Testületétől kapott etikai engedélyt, a húsz pácienssel történő munkakezdésre és hamarosan a toborzás is elindul a ReAnima projekthez. Először azonban befejezik a kísérlet első fázisát, mely egy úgynevezett “nem-véletlenszerű, koncepciót bizonyító vizsgálat.” Ez eldönti majd, hogy a gyógyszerek beadása, idegstimuláció és lézeres kezelés alkalmazásával valóban képesek-e visszafordítani a klinikai halál állapotát. Az első fázis három éve tart, számos nehézséggel küzdenek, ideértve a szabályozó hatóságoktól beszerzendő engedélyek és a kísérleti alanyok bevonásának problémáit. Ezzel a fázissal kapcsolatban még nem is publikáltak eredményeket.

Caplan csapdája: a halott képtelen hozzájárulást adni

Egy hasonlóan forradalmi, tabudöntögető kísérletnél az orvosszakmai szkepszis, a piaci vagy akár karrier-piaci ellenérdekeltség is borítékolható. Számos kritika is érte a koncepciót, az egyik legjelentősebb érv a ReAnima ellenzőinek körében az, hogy az agyhalott betegek nem tudnak hozzájárulni a vizsgálatban való részvételükhöz, ami a legmegengedőbb esetben is probléma, sommásabb megközelítésben viszont etikátlannak minősül. Az egészségügyi ellátásban a “tájékoztatás és beleegyezés” az a folyamat, amelyben a betegeket a kísérletben való részvétel előtt megismertetik a lehetséges következményekkel, kockázatokkal és előnyökkel. Pastor csapata csupán a halott résztvevők családtagjainak hozzájárulására támaszkodik.

Arthur Caplan, a New York-i Egyetemi Orvostudományi Iskolájának etikusa szerint a Pastor csapata zavaros vizeken evez a tájékoztatás és beleegyezés kezelése miatt, és valószínűleg hamis reményt ad a családoknak.

"Ha Ön azt mondja valakinek: Szeretné, ha tennénk valamit, ami megfordíthatja a testvére halálát? - akkor azt fogják válaszolni: Igen! Ezek a családok nem tudnak igazán megalapozottan beleegyezést adni” - érvel Caplan.

Az első fecskék: USA, India, Mexikó és Albánia

Az Egyesült Államokban a szövetségi kormány csak azokat a kutatásokat szabályozza, amelyek élő embereket és az élő emberek emberi szöveteit érintik, az “elhunyt alanyok” felhasználásával végzett kutatásokhoz nem szükséges az Intézményi Felülvizsgálati Testület (IRB) felülvizsgálata. Az ilyen típusú vizsgálatok a nyilvánosság, a részt vevő családok és a kutatók alapos ellenőrzését igénylik.

A kísérlet engedélyezése sikerrel járt Indiában, ahol a Központi Gyógyszer-ellenőrzési Szervezet (CDSCO), az Egyesült Államok Élelmezési és Gyógyszerészeti Igazgatóságának megfelelője felügyeletet nyújt és jóváhagyta a folyamatot. Mexikóban és Albániában is sikerrel jártak, ahol Pastor szerint a helyi szabályozó testületek jóváhagyták a vizsgálati protokollokat és szintén felügyelik a folyamatot.

Ez még egy bogárnak is megy

A közönséges szalamandra visszanöveszti levágott (harapott) végtagjait vagy akár szerveit, a természetben számos olyan kétéltű és rovar is él, mely agyának sérülésekor is elvégzi ugyanezt. Biológiailag tehát nem szabályellenes a művelet, nem csoda, hogy Ira Pastort is ez inspirálta a cég megalapításakor.

A kísérlet során azt is megvizsgálják, hogy képesek-e befolyásolni az emberi agyhártyában -  a koponya és az agy felszíne közötti szövetrétegekben - bekövetkezett változásokat. Az orvosokból álló kutatócsoport konkrétan a betegek pulzusának, véroxigén-telítettségének, vérnyomásának és légzésének javulását fogja vizsgálni.

„Egy ilyen összetett kezdeményezés megvalósításához a biológiai regenerációs gyógyászat ​​eszközeit kombináljuk olyan más meglévő orvostechnikai eszközökkel, amelyeket általában a központi idegrendszer stimulálására használnak más súlyos tudatzavarban szenvedő betegek esetében” - mondta el Pastor.

Mivel sok klinikailag halottnak nyilvánított humán beteg is képes megtartani bizonyos testfunkciókat, például az anyagcserét, a tápanyagok emésztését, a sebek gyógyulását, a növekedést és biológiai érést, a kutatók abban reménykednek, hogy esélyt adhatnak az érintetteknek egy élethez jobban hasonlító állapot visszanyerésére. A csapat egyelőre az első lépést próbálja megtenni.

Forrás: Phillymag, Sciencepagenews, Bioquark, Scientificamerican Fotó: Cristian Newman