Elárulták, miért volt különösen nehéz képeket készíteni a 3I/ATLAS-ról a kínai űrügynökségnek
A kínai űrügynökség (CNSA) néhány nappal ezelőtt publikálta azokat a képeket, amelyeket még október elején készítettek a 3I/ATLAS üstökösről, a harmadik detektált csillagközi látogatóról, ami egy ideje népszerű megfigyelési alanyt jelent az űrügynökségek, tudományos intézmények és kutatók számára. A 3I/ATLAS júliusban tűnt fel először a teleszkópok képein, azóta pedig folyamatosan érkeznek róla az újabb hírek és felvételek, egyre több érdekességet feltárva az objektummal kapcsolatban.
Eredetileg úgy tűnt, hogy a 3I/ATLAS megfigyelésére az egyik legjobb alkalom az október 1-től nagyjából október 7-ig tartó időszakban kínálkozik majd, mivel az objektum pályája ebben az időszakban a Marshoz közel vezetett,
a legközelebbi pontján mindössze 30 millió kilométerre haladt el a bolygótól.
Ez a marsi roverek és keringőegységek számára jó lehetőséget nyújtott a képek készítésére, azonban a nagy várakozások ellenére jó ideig nem lehetett híreket hallani sem a CNSA (Kínai Űrrepülési Hivatal), sem az Európai Űrügynökség, sem a NASA részéről. A NASA csendje érthető volt, elvégre a kormányzati leállás miatt semmilyen új hírt nem közöltek az oldalaikon, de a Perseverance nyers képei között mindeközben feltűntek olyan képek, amelyeken potenciálisan felbukkanhatott az ATLAS. Az ESA október 7-én publikálta az első felvételeket, amelyeken az ATLAS egy marsi keringőegység szemszögéből látható - a képeket az ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO) készítette a Colour and Stereo Surface Imaging System (CaSSIS) berendezésével, aminek képeiből egy GIF-et állított össze az űrügynökség
A CaSSIS főkutatójának, Nick Thomasnak elmondása szerint a megfigyelés nagyon nagy kihívás volt a műszer számára,
mivel az üstökös körülbelül 10 000-szer vagy 100 000-szer halványabb volt, mint a szokásos célpontok, amelyeknek a megfigyelésére a berendezést tervezték és használták.
A kínai űrügynökség hasonló problémákba ütközött, amikor az ATLAS-t akarták lefotózni a marsi űreszközükkel, a Tienven-1 szondával. Ahogyan azt a CNSA írta november 6-ai közleményében:
“A Tienven-1 csapata szeptember elején kezdte meg az ATLAS üstökös megfigyelésének előkészítését. Mivel az égitest megfigyelési távolsága nagy (körülbelül 30 millió kilométer), saját mozgási sebessége gyors (mintegy 58 km/s), és a Tienven-1 keringőegységhez viszonyított relatív sebessége még nagyobb (körülbelül 86 km/s), valamint a cél mérete kicsi (az üstökösmag átmérője körülbelül 5,6 km), a Mars körüli pályáról történő megfigyelés fényessége rendkívül alacsony (jelenleg a Földről nem is figyelhető meg).
Emiatt a felvételek készítése rendkívül nehéz,
és igen magas követelményeket támaszt mind a Mars körüli keringőegység pozíciótartásának és irányításának pontosságával kapcsolatban, mind a képalkotási stratégiával szemben.”
Az ATLAS megfigyelése tehát nem volt egyszerű feladat, különösen azért, mert a kamerák rendszerint nem az üstököshöz hasonló objektumokat fotóztak korábban.
“A Tienven-1 keringőegységen található optikai műszereket eredetileg a Mars fényes felszínének fényképezésére tervezték, így ez volt az első alkalom, hogy ilyen távoli és viszonylag halvány célpontot próbáltak megörökíteni, amely a Mars felszíni célpontjainál 10 000-100 000-szer halványabb.
A Tienven-1 csapat összehangolt munkával, az ATLAS üstökös pályaadatait, fényességi jellemzőit, geometriai méreteit és a keringőegység tudományos műszereinek technikai képességeit figyelembe véve ismételt szimulációk és számítások segítségével elvégezte a megfigyelési feladat megvalósíthatósági értékelését. Ennek alapján úgy döntöttek, hogy a Tienven-1 keringőegység nagy felbontású kameráját alkalmazzák, és gondosan megtervezték a kulcsfontosságú képalkotási stratégiát. Ennek eredményeként a megfigyelés sikeresen befejeződött.” - írta a CNSA.
A képeken a 3I/ATLAS eléggé elmosódottan látszik csak, de a felvételekből összeállított animáción azért látható az űrben megtett útja is.
(Fotó: CNSA, ESA/TGO/CaSSIS)
