Az állami tulajdonú, kínai China Aerospace Science and Technology Corporation (CASC) hétfőn bejelentette, hogy a 2022. augusztus 4-én általuk fellőtt titokzatos űrjármű visszatért a Földre. Arról viszont már nem nagyon árultak el részleteket, hogy az eszköz ezen 276 nap alatt mit is művelt a világűrben. Mint arról a The War Zone (WZ) beszámol, a LeoLabs űrszolgáltató magáncég állítása szerint, amit a Twitteren osztottak meg, az adataik alapján az eszköz egy újrafelhasználható miniatűr űrrepülőgép-konstrukció, ami a 276 napos küldetés alatt többször is hozzádokkolt vagy elfogott egy ismeretlen objektumot.

Update ➡ The PRC Test Spacecraft 2 (NORAD ID 53357) landed in the early hours ET on Monday, 8 May 2023.

Based on our observation data and confirmed by reports, the landing window was likely between 0018 - 0020 UTC. https://t.co/Xm5fQH2g65

— LeoLabs (@LeoLabs_Space) May 8, 2023

A WZ szerint a hasonló képességekkel rendelkező, rendkívül jól manőverezhető űrjárművek felhasználhatók az ellenfél űrben lévő eszközeinek megfigyelésére, megzavarására és közvetlen megtámadására, valamint a baráti eszközök visszaszerzésére vagy más módon történő interakcióra. Mint a LeoLabs fogalmaz a fenti posztokban:

"A 2022. augusztus 4-i felbocsátása óta több nagy manővert figyeltünk meg, amelyek az objektum magasságát növelték – valamint egy Object J kísérő objektummal (NORAD ID 54218) kapcsolatos ismételt bevetéseket, formációban repülést és dokkolást. Megállapítottuk, hogy a teszt Spacecraft2 propulziós képességgel rendelkezik, és közelítési műveleteket végez az Object J-vel, beleértve a legalább két, esetleg három rögzítési/dokkolási műveletet."

A tavaly augusztus 4-i kilövést követően 8 objektumot is azonosított az amerikai hadsereg, amiket betűkkel neveztek el A-tól H-ig (de az I-t kihagyták, mivel az összetéveszthető az 1-es számmal) – az Object A maga az űrrepülő, a B a gyorsítórakéta, míg C-től H-ig a többi objektum a kilövést követő szokásos űrszemét. Az Object J jelzésű tárgy azonban a mai napig ismeretlen, és így is szerepel a besorolása az adatbázisban. Ám akármi is legyen ez a tárgy, az biztos a LeoLabs adatai alapján, hogy maga az űrrepülő rendkívül jól manőverezhető, ha többször is képes volt megközelíteni és interakcióba lépni ezzel az objektummal.

A WZ hozzáteszi, hogy hasonló, az űrben elfogó műveletek elvégzésére alkalmas technikával az USA is kísérletezik – ez az Egyesült Államok Űrhaderejének két X–37B mini űrhajója, amelynek harci-támadási felhasználhatóságáról már régóta spekulálnak. A hajók most egyébként egy “orbital warfare” (szabad fordításban: hadviselés Föld körüli pályán) nevű egység irányítása alá tartoznak.

Visszatért a Földre az amerikai Légierő titokzatos űrrepülőgépe 908 napig tartó hatodik misszióját fejezte be november 12-én az X-37B és a Boeing azt is elárulta, milyen kísérleteket folytattak le a program során.

Természetesen az űrben különböző tárgyak elfogásával többen kísérleteznek, és ezek sokszor kereskedelmi és civil felhasználást jelentenének: Föld körüli pályán végzett újratankolás, szervizelés, esetleg objektumok begyűjtése tudományos vizsgálat céljából vagy az űrszemét begyűjtése – hogy csak pár példát mondjunk az elmúlt évekből. Viszont egyre inkább úgy tűnik, hogy a katonai szempontból az űr kezd kiemelten fontos zónává válni – a műholdak gyors begyűjtése, vagy épp ellenkezőleg: a gyors javításuk akár konfliktusokat is eldönthet a jövőben. Mint a WZ írja ugyanis:

“Az Egyesült Államok hadserege különösen nagy mértékben támaszkodik űralapú eszközökre a korai figyelmeztetés, a hírszerzés, a navigáció és a fegyverek irányítása, a kommunikáció és az adatmegosztás, valamint egyéb támogatási műveletek céljából.”

Chance Saltzman tábornok, az Űrhadműveletek vezetője, az Egyesült Államok Űrhaderejének vezetője a Szenátus Fegyveres Szolgálatainak Bizottsága albizottságának a tagjainak nyilatkozta a következőket még márciusban:

“Kína valószínűleg olyan műholdellenes rendszereken dolgozik, amelyek képesek megsemmisíteni a geoszinkron pályán lévő műholdakat. Az orbitális műholdrendszereket tesztelik, amelyek felfegyverezhetők, mivel már bebizonyították, hogy képesek fizikailag irányítani és mozgatni más műholdakat. Megvakíthatnak minket, ha beavatkozhatnak ezekbe a képességeinkbe, vagy ne adj Isten, teljesen el is pusztíthatják őket. Tudják, hogy ez csökkenti az előnyeinket.”

Jelenleg egyébként az Űrhaderő napi szinten hárít el úgynevezett “visszafordítható támadásokat” (reversible attacks) az amerikai kormányzati műholdakkal szemben – ezek olyan támadásokat takarnak, amelyek nem károsítják véglegesen a műholdat, és nem-kinetikus támadások említhetőek itt: lézeres zavarás, rádiós zavarás és kibertámadások. Ezek mögött Kína és Oroszország szokott állni.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Pixabay/LeeRosario)