Az elektromos autónak már nem is az ára a fő baja, hanem a töltési költsége
2020 / 09 / 28 / Rácz Tamás
Az elektromos autónak már nem is az ára a fő baja, hanem a töltési költsége
Az elektromos autó sokkal drágább, mint a benzines vagy a dízel. És sajnos úgy néz ki, az EU-ban az üzemeltetése is drágább lesz.

Az Európai Unióban a benzin és a gázolaj ára viszonylag egységes, dacára annak, hogy az üzemanyagok előállításának és szállításának költségei vagy a szénhidrogéneket terhelő adók egyáltalán nem egyformák a tagállamokban. 1-1,5 euró literenként: ennyivel lehet tervezni, akár benzines, akár dízel autóval közlekednek az EU polgárai. Hogy egy vagy inkább másfél euró-e az ár: ez pedig régiónként oszlik meg. A keleti blokkban inkább az alacsonyabb, a nyugatiban a magasabb ár a jellemző.

Az elektromos energia ára már közel sem ennyire kiegyenlített és jól kalkulálható. A háztartásokban fizetendő kWh-nkénti ár a sokféle díjszabás, csúcsidőn belüli és azon kívüli árak miatt eleve nem olyan könnyen összevethető, mint egy liter benzin ára itt vagy ott, de az EU készített egy infografikát arról, mennyibe kerül egy évi 250 kWh-t fogyasztó hűtő üzemeltetése az egyes tagállamokban:


Az EU-ban 25 és 77 euró között váltakozik a lakossági áram ára egy elektromos eszköz évi 250 kWh-s fogyasztására vetítve (forrás: EU)

Itt már háromszoros szórás látható az egyes államok között. A számok megmutatják, hogy ha valaki otthoni konnektorról tölti elektromos autóját Magyarországon, Olaszországban vagy Dániában, X, 2X vagy 3X euróval számolhat évente.

Az elektromos autókat viszont nem csak otthon szokás tölteni. Sőt: ha ezek a kocsik úgy istenigazából elterjednek és elkezdik ténylegesen kiváltani a mai autókat, várhatóan a nyilvános töltők használata lesz a jellemzőbb, hiszen a hosszabb utakon szükségszerűen meg kell állni legalább 2-300 kilométerenként egy-egy gyorstöltésre az autópályák mellett lévő töltőknél.

Az Ionity nevű hálózat gyorstöltői már most komoly méretű hálózatot alkotnak az EU-n belül, Magyarországon is több töltőpontjuk van. Ráadásul ezek a töltők olyan teljesítménnyel képesek tölteni, amekkorát a mai villanyautók fel sem tudnak venni: 350 kW-tal. (A legtöbb utcai DC gyorstöltő, amit mi már villámtöltőnek nevezünk, 50 kW-ot tud, az AC töltőoszlopok pedig jellemzően csak 22-t.)

Az Ionity hálózatában meglepő módon nagyon kiegyenlített a tarifa. Ennek van gazdasági oka: a töltőberendezések beruházási költsége és a telepítés költsége az üzemeltetés első éveiben többszörösét teszik ki a villanyautók akkujába töltött energia árának, így elsősorban ezt kell megfizettetni a felhasználókkal. A díj az Ionity táblázata szerint 0,77-0,79 euró, 280-290 forint Észtországtól Spanyolországig, Szicíliától Norvégiáig.

Ez a tarifa már háromszorosa az EU átlagos lakossági energiaárának! Azokban az országokban pedig, ahol a legolcsóbb a házi villany (tehát például nálunk) a gyorstöltés ára kWh-ra vetítve hétszeres szorzót jelent!

A legnagyobb gond a gyorstöltők magas áraival, hogy az autósok, autóvásárlók nagy hányada számára értelmetlenné teszi az elektromos autó használatát, megvásárlását. Ezeken a tarifákon 100 kilométer energiaköltsége az autópálya-tempó magasabb energiaigénye miatt már nemhogy összevethető a dízel vagy benzines autók üzemeltetési költségével, de magasabb annál.

A legdrágább, leglátványosabb villanyautóknál ez nem számít. Egy 760 lóerős, 160 ezer eurós, 270 kW-tal is tölthető Porsche Taycan Turbo S nem világmegmentő csoda, hanem kevesek számára elérhető luxusautó, a tulajdonos számára sokadlagos kérdés a töltések ára. Egy közepes méretű, árú elektromos autónál viszont nagyon is húsbavágó a kis(ebb) pénzű felhasználók számára, hogy X vagy 7X eurós áron töltik a kocsit. Főleg, ha az a 7X minden egyes száz kilométeren sokkal többre jön ki, mintha a villanyautó árának felébe kerülő benzines modellt vették volna.

Az új Peugeot 208E például, amelyet joggal nevezhetünk a tömegeknek szánt elektromos autónak, induló áron, fapadosan is 10,5 millió forint. Benzinmotorral ennek a feléért már gazdagabban felszerelve is elvihető. (Az induló ár benzinnel mindössze 4,2 millió forint.) Az ötmilliós különbséget pedig nehéz lesz ledolgozni, ha minden hosszabb, tehát 200 kilométer feletti autópályás utazás során gyorstöltős áron kell megvenni az energiát.

Számoljunk csak: sztrádán ez az elektromos kiskocsi kb. 22 kWh-t fogyaszt el 100 kilométerre. Amíg az otthon betöltött energia tart, ez csupán 22x43, azaz 946 forint, alig két és fél liter benzin ára. Ezen a költségen abszolút reális elvárás, hogy idővel megtérüljön az elektromos hajtással szerelt kocsi vásárláskor kifizetett felára.

Ha viszont az Ionity gyorstöltőjén "tankolunk", ez a 100 kilométer már 22x280, azaz 6160 forint. Ez 16 literes benzin- vagy gázolajfogyasztásnak felel meg 100 kilométerre, ami majdnem háromszorosa annak, amit egy ugyanilyen, csak benzines kis Peugeot 208 kérne százon...

Még ha el is fogadjuk, hogy a sztrádák melletti Ionity töltők lehetnek extrém drágák és hogy aki olcsón akar energiát vásárolni az autójába, keressen egy gyorstöltőt kicsit távolabb, a sztrádák melletti településeken, akkor sem lesz sokkal rózsásabb a helyzet. Az egyenáramú gyorstöltőkön felvett energia a Nemzeti Közművek hálózatában (ez ma a legnagyobb, legkönnyebben elérhető hálózat az országban) furamód nem kWh-alapú árazású, hanem percdíjas, percenként 100 forintba kerül.

A Peugeot, ha rádugjuk egy ilyen DC gyorstöltőre, valóban képes kb. 26 perc alatt felvenni azt a 22 kWh-t, ami elég újabb 100 kilométer autópályázásra. Ez 2600 forintba kerül, ami jóval barátságosabb, mint az Ionity tarifája volt. Viszont még mindig 6,8 literes fogyasztásnak felel meg benzinből vagy gázolajból, ami jóval magasabb, mint egy belsőégésű motoros kis Peugeot-é lenne. És ne feledjük, hogy extra kilométereket vesztettünk, amikor lejöttünk a pályáról tölteni.

A percdíjas töltés azért sem egészen korrekt, mert az elektromos autók töltése nem egyenletes. A katalógusban szereplő maximális töltési teljesítmény csak egy rövid időtartamra igaz, az úgynevezett "töltési görbe" egy lépcsőzetesen eső teljesítményt mutat. A példabéli Peugeot tehát egy ilyen töltőn nagy előnyben van, mert a töltés mintegy 70%-ában valóban képes felvenni az 50 kWh-t, de egy régebbi vagy kevésbé fejlett elektromos autó ugyanannyi mennyiségű energiát több idő alatt, tehát drágábban képes leszívni az oszlopról.


Az ADAC ábrája néhány elektromos autó töltési görbéjéről

Azok a töltők, amelyekből a legtöbbet látni itthon, váltóáramú (AC) töltők, jellemzően nem alkalmasak valódi gyorstöltésre. Pontosabban: a legtöbb autó nem tudja felvenni azt a legtöbbször 22, ritkán 43 kW-ot, amit ezek le tudnának adni. Üdítő kivétel a 22, korábbi változatában 43 kW-os váltórammal is tölthető Renault Zoé, de a többi villanyautó általában csupán 6,3-7,4 kW-tal képes tölteni váltóáramról.

Néhány típusnál felárért lehet erősebb fedélzeti töltőberendezést is rendelni. A  Peugeot például 200 ezer forintért az alap 7 helyett 11 kilowattos AC- töltést épít a 208-as. Viszont még ezzel a 11 kilowattal is két órába telik száz kilométernyi autópályás autózás lehetőségének rátöltése, ráadásul ez a töltés is sokkal drágább lenne az út mellett mint otthon. A hazai szolgáltatók jellemzően 90-100 forintért adnak egy kWh energiát váltóramon, ami a házi töltés több mint duplája. Benzinre átszámítva pedig öt liter feletti hagyományos, benzines l/100 km jön ki, ami megfelel egy benzines, pláne dízel kisautó üzemanyagigényének, kilométerköltségének.

Ez így nagyon nem lesz jó. Az elektromos autó nehezen fogja tudni érdemben csökkenteni a CO2-kibocsátást Európában, ha a polgárok nagy része számára nem tud a jelenlegi egyéni mobilitást gazdaságilag is kiváltó eszköz lenni. A villanyautók megvásárlását ösztönzőkkel támogatni - ez remekül tudott működni, amíg beindult ez az egész e-autós dolog. Ha viszont azt akarjuk, hogy az elektromos autó valóban tömegek számára jelentsen valós alternatívát, mielőbb rendezni kellene a hosszabb utaknál szükséges töltések anyagi hátterét is.

A villanyautósok nem várhatják el a szolgáltatóktól, hogy a házi szintre vigyék az árakat és így egy elektromos autóval kétszer-háromszor olcsóbban tehessenek meg nagy távolságokat is, mint egy benzinessel. De hogy olyan extrém módon többet kelljen fizetni az energiáért az út mellett, mint otthon - ezt az áldozatot pedig a villanyautósoktól nem lehet elvárni.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.