Közéjük tartozik a dél-koreai Cellico is, akik nagyon jó úton haladnak afelé, hogy embereken is elkezdhessék tesztelni a találmányukat. A céget 2019-ben alapította meg Kim Jeong-Seok, a koreai Gachon Egyetem orvosbiológiai mérnöke, aki szerint az általa kifejlesztett eszközzel a közeljövőben olyan súlyos, milliókat érintő betegségek válhatnak kezelhetővé, mint a makuladegeneráció vagy a retinitis pigmentosa.
Ezek a betegségek a fényérzékelésért felelős ideghártya elsorvadásával járnak, így a fény hiába érkezik be a szembe, az nem tud elektromos impulzusként eljutni a látásért felelős agyterületre. Mivel azonban ezek a betegségek az agy vizuális központjára nincsenek hatással, így van rá lehetőség, hogy a sérült retinát mesterséges receptorral pótolják, amit a megfelelő agyterülettel összekapcsolva helyreállítható a látás. "Az eljárás hasonlít ahhoz, mint amikor két papírpoharat összekötünk egy zsineggel, hogy hangot továbbítsunk" - magyarázza Kim Jeong-Seok. "Ha a zsineg elszakad, akkor a hangot nem lehet továbbítani, ha viszont a pohár megy tönkre, azt ki lehet cserélni".
Kim találmánya egy a digitális fényképezőgépekhez hasonló szenzort használ, amely mindössze 5x4 milliméteres nagyságú, így "kompatibilis" az emberi szemmel. Ezeket a szenzorokat a világ harmadik legnagyobb félvezetőgyártója, az SK Hynix szállítja a Cellicónak, akiknek a szenzoraik alkalmasak arra, hogy az emberi testben megfelelően funkcionáljanak.
A bionikus szem egy apró kábellel kapcsolódik egy adóvevőhöz, amely vezeték nélkül képes adatokat és energiát fogadni, így biztosítva az eszköz működését. Az adóvevő az energiát egy indukciós mágnestekercs segítségével kapja a páciens által viselt szemüvegből, amely a bionikus szem másik elengedhetetlen egysége. A speciális szemüveg ugyanis nem csak az energiaellátásért felel, de tartalmaz egy kamerát is, amely az írisz funkcióját tölti be, vagyis ez közvetíti a képeket a szenzornak.
Az eszköz feltalálója eddig két prototípust fejlesztett ki a mesterséges szemből, előbb 2017-ben egy 64 pixeles felbontásút, majd 2019-ben egy 256 pixeles felbontású változatot. Utóbbit állatokon már sikerrel tesztelték, ugyanis az elektronikus szemet egy sertésbe beültetve megfigyelték, hogy a fény válaszreakciót vált ki az állat agyában, azaz a bionikus szem segítségével képes volt érzékelni a fényt. Innen természetesen még hosszú út vezet odáig, hogy az eszköz emberek számára is használható legyen, de a Cellico reményei szerint már 2024-re megkaphatják a klinikai tesztekhez szükséges engedélyeket. Kim elmondása szerint a végső céljuk egy 2000 pixeles elektronikus szem kifejlesztése, ami már megfelelően nagy felbontású lehet ahhoz, hogy a páciensek olvasni is tudjanak a segítségével.
A Cellico másik fontos célja, hogy a technológiát megpróbálják megfizethető szinten tartani, hiszen ahogy arra Kim is rámutat, a már létező, hasonló eljárások rendkívül drágák. A német Alpha AMS és az amerikai Second Sight megoldásai 160-200 millió dél-koreai wonba kerülnek, ami nagyjából 47-60 millió forintnak felel meg, így a Cellico azt a reális célt tűzte ki maga elé, hogy az általuk fejlesztett elektronikus szem ne kerüljön többe 100 millió wonnál, azaz 30 millió forintnál. Ebben segítségükre lehet, hogy a Cellico mögé mostanra számos befektető sorakozott fel, többek között a Samsung is, akik tavaly a C-Lab néven futó inkubációs programjukba is bevették a céget.
A Cellicónak nem ez az egyetlen ígéretes projektje, hiszen a bionikus szem mellett egy önálló kiterjesztettvalóság-szemüveget is fejlesztenek kifejezetten makuladegenerációban szenvedők számára, amivel a napokban a világ legnagyobb technológiai kiállításának, a Consumer Electronics Show-nak az innovációs díját is elnyerték, és az ET News értesülései szerint már az év elején megkezdődhet a tömeggyártása.
(Borítókép: Yuichiro Chino/Getty Images)