A NASA és az ESA együttműködésével megvalósuló Mars Sample Return (MSR) misszió lényege, hogy a Perseverance marsjáró közreműködésével összegyűjtött marsi mintákat eljuttassák a Földre, hogy a laboratóriumokban alapos vizsgálatoknak vethessék alá őket. A kőzetminták elemzésére a távoli bolygón kevés lehetőség nyílik, bár a különböző leszállóegységek és roverek rendszerint fel vannak szerelve tudományos berendezésekkel is, de a részletes, nagy körültekintést igénylő munkákat csak a földi laborokban lehetséges elvégezni. A Mars Sample Return elemzései révén a kutatók a Mars múltjába, evolúciójába és jellemzőibe szeretnének betekintést kapni, de az egyik legfontosabb és legérdekesebbnek ígérkező mozzanatot az asztrobiológiai vizsgálatok jelenthetik, amelyek során fény derülhet arra, vajon volt-e valaha élet a Marson.

Ez a kérdés régóta foglalkoztatja a kutatókat és a bolygóról származó kőzetek révén már korábban is felmerült a lehetősége, hogy esetleg meg is találták az ősi életre utaló nyomokat, de egyértelmű bizonyítékot még nem sikerült szerezni. Egy híressé vált 1996-os eset során az Allan Hills meteorit (ALH84001) összetevői között detektáltak többféle, az esetleges múltbeli élet jelenlétét indikáló anyagokat, például szén “gömböcskéket”, amelyek magnetitet és vas-szulfidot tartalmaztak és a nyomok olyannyira kecsegtetőnek tűntek, hogy még Bill Clinton, az Egyesült Államok akkori elnöke is gratulált a felfedezéshez, később azonban kiderült, hogy az eredmények mégsem annyira egyértelműek, mivel más magyarázata is lehet a fellelt, életre utaló jeleknek, nem csak a valahai organizmusok jelenléte. Az Allan Hills meteorit így tehát inkább ellentmondásos jelenségként vonult be az asztrobiológiai kutatások történelmébe, de a vele kapcsolatos vizsgálatok azóta is folynak - legutóbb egy magyar kutató, Gyollai Ildikó talált kutatócsapatával együtt, egy, az Allan Hills térségből származó meteoritban organikus anyagokat és egyéb potenciális bioszignatúrákat.

Az egykori marsi élet létezésének alapot adhat a bolygó múltja is, amikor a Mars látképe még jelentősen különbözött a mai állapotától: a bolygót ugyanis évmilliárdokkal ezelőtt víz boríthatta, ami szintén kedvező körülményeket teremt az élet megjelenésének, legalábbis a földi evolúció alapján ítélve. A Mars Sample Return helyszínének éppen ezért választották a Jezero-krátert, ahol 3,5 milliárd éve a folyók által ideszállított víz tavat alkotott, ami üledékes réteget hagyott maga után. A Perseverance 2021-ben szerezte be első mintáját, a Rochette-et a Jezero régióban, azóta pedig 21 másik kőzetmintát is begyűjtött, köztük áprilisban egy izgalmas darabot, amiben nagy potenciált látnak a kutatók, mivel a Bunsen Csúcs elnevezésű kő a feltételezések szerint régebben víz alatt állhatott, ami növeli az esélyt az ősi szerves anyagok jelenlétének detektálására.

A rover legújabb szerzeménye még ennél is reménykeltőbb a NASA elmondása szerint, a kőzet akár valóban a mikroszkopikus élet jeleit tartalmazhatja.

“A fedélzeti berendezésekkel végzett elemzés arra utal, hogy a kő olyan jellemzőkkel rendelkezik, amelyek megfelelnek az ősi élet lehetséges indikátorával kapcsolatos definiciónak.”

- magyarázza a NASA a felfedezésről szóló közleményében.

A Cheyava Falls elnevezésű mintát július 21-én szerezte be a Perseverance, a Neretva Vallis ősi folyóvölgyének peremén, ahol ígéretes vizsgálati alanyok után kutatott. A kőzetről a SHERLOC (Scanning Habitable Environments with Raman & Luminescence for Organics & Chemicals) eszközzel gyűjtött adatokat és a megfigyelések arra utaltak, hogy a kő organikus összetevőket tartalmaz. A közelebbi felvételeken a kutatók fehér színű kalcium-szulfid erezetet detektáltak, ami víz jelenlétében keletkezett, közte pedig vastartalmú oxidásványt, hematitot fedeztek fel. A kőzet emellett kör alakú, milliméteres nagyságú foltokkal volt tele, amelyekről a kutatók kiderítették a marsjáró PIXL (Planetary Instrument for X-ray Lithochemistry) műszerével, hogy többek között vasból és foszfátokból állnak. Ezeknek az anyagoknak a keletkezéséhez vezető kémiai reakciók a mikrobák energiaellátását biztosító vegyületeket is termelhetnek, illetve a Földön ez a helyzet, az nem egyértelmű, hogy a Marson is ehhez hasonlóan zajlanak-e a folyamatok. Emellett viszont az arra is van esély, hogy a kőzet formálódásakor (egy ponton) sokkal magasabb volt a hőmérséklet, mint ami a megfelel az élet kifejlődésének, mivel a sziklában olivint detektáltak - ez az ásvány magmából keletkezik és vulkáni kőzetekben található.

Sok tehát a megválaszolatlan kérdés még a Chevaya Falls mintával kapcsolatban, de a NASA mindenképpen érdemesnek tartja arra, hogy a földi laborokban vizsgálják a kutatók több információ reményében. Hogy a kőzet, a többi összegyűjtött mintával együtt, mikor érkezhet meg a Földre, az még nem tisztázott, tekintve, hogy a Mars Sample Return program problémákkal küszködik és a misszióra szánt költségek egyre növekednek, akár a 11 milliárd dollárt is elérhetik. A NASA emiatt újragondolja a stratégiáját és külső szereplők bevonásával próbál meg lefaragni a csillagászati összegekből, miközben a Perseverance a Marson rendületlenül kutat újabb és újabb, egyre izgalmasabbnak tűnő marsi képződmények után.

(Fotó: ESA/DLR/FU Berlin/ CC BY-SA 3.0 IGO)