Egy friss kutatás arra utal, hogy a világegyetemben létezhetnek olyan helyek is, ahol csillag nélkül, a csillagközi tér sötétjében is fennmaradhatnak az élethez szükséges körülmények.

A Max Planck Intézet kutatóinak vizsgálata szerint az úgynevezett kóbor bolygók – vagyis azok az égitestek, amelyek nem kötődnek csillaghoz – holdjai bizonyos körülmények között meglepően hosszú ideig lakhatók maradhatnak. A modellek alapján egy ilyen hold felszínén akár több milliárd éven át is fennmaradhat a folyékony víz, ami az általunk ismert élet alapvető feltétele.

A kóbor bolygók létezése ma már széles körben elfogadott jelenség. Bár a bolygók jellemzően csillagok körül alakulnak ki, a fiatal bolygórendszerek fejlődése gyakran kaotikus gravitációs kölcsönhatásokkal jár. Ezek során egyes bolygók kilökődhetnek eredeti pályájukról, és végül a csillagközi térben sodródhatnak tovább. Az ilyen világokat rendkívül nehéz észlelni, a kutatók azonban úgy vélik, hogy hatalmas számban léteznek: egy 2023-as becslés szerint minden csillagra akár 17–21 kóbor bolygó is juthat, ami a galaxisban több billió ilyen égitestet jelenthet.

A korábbi elképzelések szerint ezek a fagyos világok aligha lehetnek az élet bölcsői, hiszen csillag hiányában nincs külső hőforrás, amely folyékony állapotban tarthatná a vizet. A kutatók azonban rámutattak, hogy a csillag nem az egyetlen lehetséges energiaforrás. Ha egy ilyen bolygónak holdja van, a bolygó és a hold közötti gravitációs kölcsönhatás belső hőt termelhet.A kilökődés folyamata ráadásul megváltoztathatja a hold pályáját is: a körpálya helyett elliptikusabb pálya alakulhat ki. Ez azt jelenti, hogy a hold bolygóhoz mért távolsága folyamatosan változik, ami erős árapály-feszültségeket kelt a belsejében. Ezek a deformációk hőt termelnek, amely belülről melegítheti az égitestet.

Kezdenek kifogyni a NASA érvei, egyre valószínűbb, hogy élet nyomaira bukkantak a Marson A Curiosity marsjáró olyan szerves molekulákat talált a Marson, amelyekre egyre nehezebb kizárólag nem biológiai magyarázatot találni.

Ez az energia azonban önmagában még nem elég ahhoz, hogy hosszú távon fenntartsa a lakható körülményeket. A felszín melegen tartásához olyan légkörre is szükség van, amely képes csapdába ejteni a hőt. A korábbi modellek ezt vastag szén-dioxid-atmoszférával próbálták magyarázni, csakhogy extrém hideg környezetben a szén-dioxid lecsapódik, így a hő viszonylag gyorsan elszökik az űrbe. Egy korábbi számítás szerint ilyen körülmények között legfeljebb mintegy 1,6 milliárd évig maradhatnak fenn a folyékony víz feltételei. Ez az idő elegendő lehet az élet kialakulásához, de valószínűleg nem elég a bonyolultabb élőlények evolúciójához. A Föld története alapján ugyanis az életnek közel hárommilliárd évre volt szüksége ahhoz, hogy többsejtű formák jelenjenek meg.

A német kutatócsoport ezért egy másik lehetőséget vizsgált meg: mi történne, ha a hold légköre nem szén-dioxidból, hanem hidrogénből állna. A hidrogén rendkívül alacsony hőmérsékleten is gáz halmazállapotú marad, és nagy nyomás alatt hatékonyan képes visszatartani a hősugárzást. Ilyen körülmények között a hidrogénmolekulák ütközései olyan komplex kölcsönhatásokat hozhatnak létre, amelyek elnyelik és csapdába ejtik a hőt.

A modellek eredményei meglepőek voltak: ha egy exohold sűrű hidrogénatmoszférával rendelkezik, a folyékony vízhez szükséges körülmények akár 4,3 milliárd éven át stabilak maradhatnak. Ez az időtartam nagyjából a Föld jelenlegi korával vetekszik, ami bőséges lehetőséget adhat az élet kialakulására és fejlődésére.

A kutatók szerint érdekes párhuzam vonható a korai Földdel is. Elképzelhető, hogy bolygónk fiatal korszakában az aszteroidabecsapódások révén jelentős mennyiségű hidrogén került a légkörbe, ami hozzájárulhatott az élethez kedvező környezet kialakulásához. Természetesen egy ilyen világ lakhatóságához további feltételeknek is teljesülniük kellene, és jelenleg még nincs olyan műszer, amely közvetlenül vizsgálni tudná az ilyen exoholdak légkörét. A kutatók ezért egyelőre elsősorban elméleti modellek segítségével próbálják feltérképezni, milyen körülmények között maradhatnak fenn ezek az egzotikus, csillag nélküli világok.

Az eredmények mindenesetre arra utalnak, hogy az élet keresésekor nemcsak a csillagok lakhatósági zónájában keringő bolygókra érdemes figyelni, mert a galaxisban sodródó, látszólag teljesen sötét világok holdjai is rejthetnek olyan környezeteket, ahol a megfelelő feltételek mellett akár évmilliárdokon át fennmaradhat az élet lehetősége.

(Forrás: Science Alert, fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet:

Háromezer méteres jéghegyek a világűr peremén: lenyűgöző felvételek a Plútóról A NASA New Horizons űrszondája által készített nagy felbontású felvételek feltárják a Plútó geológiailag aktív arcát, ahol a csontig hatoló hidegben acélkeménységű vízjégből épült, többezer méter magas hegyláncok tornyosulnak a nitrogénjég borította síkságok fölé.

Tudtad, hogy valójában egy idegen bolygón élünk? Többet tudunk a Hold felszínéről, mint a saját bolygónk mélyéről. Az eddigi kutatások szerint a tengerfenék 99,999%-a még felfedezetlen, de vajon miért van ez így?

Bizonyítékot találtak a Marson egy földi jelenség meglétére Évtizedek óta sejtik a kutatók, hogy a Mars porviharai nem csupán látványosak, hanem elektromosan is aktívak lehetnek, ám közvetlen bizonyíték eddig nem akadt.