A Naprendszer külső peremén keringő Plútó hosszú ideig a kilencedik bolygóként szerepelt a tankönyvekben, mígnem 2006-ban a Nemzetközi Csillagászati Unió törpebolygóvá minősítette át. Ennek ellenére a távoli égitest továbbra is a Naprendszer külső régiójának egyik legizgalmasabb célpont a kutatók számára, hiszen rejtélyes felszíni formációi és geológiai aktivitása sok kérdést vetett fel.

Még egyetlen év sem telt el a Plútón azóta, hogy 1930-ban felfedezték A bolygóból törpebolygóvá lett Plútó története legalább annyira izgalmas, mint amilyen hosszú a keringési ideje.

A NASA New Horizons űrszondája 2006-ban indult útnak, hogy közelről vizsgálja meg a Plútót, 2015 júliusában pedig alig 18 ezer kilométeres távolságból vizsgálta meg az égitest felszínét, amely évtizedekig csak elmosódott pontként létezett a csillagászati felvételeken.

Ezeken a nagy felbontású felvételeken jól láthatóak a Plútó felszínéből kimagasló, helyenként a 3500 méteres magasságot is elérő monumentális hegyvonulatok. Ezek a képződmények a Naprendszer távoli vidékén uralkodó extrém hidegben nem kőzetből, hanem megfagyott vízből épülnek fel, amely ezen az extrém hőmérsékleten – közel -230 Celsius-fokon – acélkeménységűvé válik. Ez teszi lehetővé, hogy ilyen impozáns formációk kialakuljanak és fennmaradjanak a törpebolygó alacsony gravitációs környezetében.

Az egészen drámai jéghegyek mellett a felvételeken látható fagyott síkságok nagyrészt nitrogén- és metánjégből állnak, amelyek a Plútó vékony légköréből kondenzálódnak ki, és lassan folynak, gleccserként formálva a tájat. A háttérben a távoli Nap halvány fénye világítja meg ezeket a területeket, kiemelve a kontrasztot a sima, fényes síkságok és a tagolt, árnyékos hegyláncok között.

(Forrás: NASA, fotó: NASA/JHUAPL/SwRI)

Ez is érdekelhet:

Ezért tart tovább egy nap, mint egy év a Naprendszer legpokolibb bolygóján A Vénusz statikus és ellenséges környezetében az idő számításának földi logikája teljesen értelmét veszti.

Tudtad, hogy valójában egy idegen bolygón élünk? Többet tudunk a Hold felszínéről, mint a saját bolygónk mélyéről. Az eddigi kutatások szerint a tengerfenék 99,999%-a még felfedezetlen, de vajon miért van ez így?

Bizonyítékot találtak a Marson egy földi jelenség meglétére Évtizedek óta sejtik a kutatók, hogy a Mars porviharai nem csupán látványosak, hanem elektromosan is aktívak lehetnek, ám közvetlen bizonyíték eddig nem akadt.