A tudomány a tárgyilagosság jéghideg világa, ahol előítéletmentesen méretnek meg érvek és ellenérvek, sarjadnak vagy vetélnek el hipotézisek. Mindez nagyon szépen hangzik, de sajnos nem minden esetben ez a helyzet, és az elfogultság, protekcionizmus sajnos itt is utat tör magának. Mivel pedig tudományos hírnevek, valamint pénzben is elég jól kifejezhető támogatások megszerzése is a cél egy-egy publikáció megjelenésekor, így nem mindegy, hogy kinek jut hely az asztalnál.

Egy november 23-án közölt tanulmány arra jutott, hogy az orvosbiológiai lapok egy része esetén komolyan felmerül, hogy bizonyos szerzők inkább a kapcsolataik miatt jutottak publikációs felülethez. A kutatók a vizsgálathoz közel 5 millió 2015 és 2019 között publikált cikket vizsgáltak meg, melyeket összesen 5468 orvosbiológiai lap hozott le. Ezek a lapok egyébként mind szerepelnek az Amerikai Egyesült Államok Orvostudományi Nemzeti Könyvtárának az indexében – tehát hivatalos tudományos újságokról van szó. A kutatók a tanulmányok szerzői közötti egyenlőtlenséget két figyelmeztető jel segítségével értékelték: az első az egy bizonyos folyóiratban az adott folyóirat legtermékenyebb szerzője által írt cikkek százalékos aránya, a második pedig a folyóirat Gini-indexe, amely a közgazdászok által széles körben használt statisztikai mérőszám a jövedelmi vagy vagyoni egyenlőtlenségek (és úgy általában a statisztikai egyenlőtlenségek) leírására.

Az eredmények az esetek legnagyobb részében megfelelnek nem csak a várakozásoknak, de a reményeknek is, így a legtöbb cikk nagyon sok szerző között oszlik meg. Ugyanakkor akad az orvosi lapoknak egy olyan részhalmaza, melyek esetében bizonyos írások szerzői jócskán felül voltak reprezentálva. Ezekben az esetekben ráadásul a szóban forgó tudósok sokszor a lap szerkesztőségének is a tagjai. Mindez kiegészül azzal is, hogy ezeket az anyagokat az adott lapok sokszor három héten belül (tehát szokatlanul gyorsan) elfogadták közlésre, ami tovább erősíti a protekcionizmus gyanúját.

A rendelkezésre álló nagy adatbázis alapján a mostani tanulmány nem tudott részletes kvalitatív elemzést végezni az ilyen folyóiratokban megjelent, elfogult szerkesztői döntéshozatal gyanújával közölt cikkekkel kapcsolatban, és ezzel kapcsolatban még tehát további munkára lesz szükség. Ez a szerkesztőségi nepotizmus a fentebb már röviden említett okokból kifolyólag hátrányosan érinti az egész tudományos világot – tehát mind az előléptetések, mind a kutatási finanszírozások érdemtelen helyekre kerülhetnek. A bizalom növelése érdekében a most szóban forgó vizsgálat kutatói szerint a folyóiratoknak átláthatóbbá kell tenniük szerkesztői és szakértői értékelési gyakorlataikat, és be kell tartaniuk a Publikációs Etikai Bizottság (COPE) irányelveit.

(Fotó: Pixabay/ds_30)

További cikkek a témában:

Magyarországon indít képzési programot a világ egyik legrangosabb egyeteme Az MIT három európai egyetemen indítja el az USA-ban már sikerrel alkalmazott Catalyst programját, ezek közül a Debreceni Egyetem az egyik.

Mesterséges tüdőt fejlesztettek koraszülött csecsemőknek A kutatók azt remélik, hogy az eszköz segíti a koraszülöttek kezelését, jelentősen javítva túlélési esélyeiket. Kismalacokon végzett vizsgálatokkal már sikerült reprodukálniuk az anyaméhben lévő környezetet és a méhlepény funkcióit, ami lehetővé teszi a tüdő és más szervek kifejlődését.

Életfunkciókat mutatnak az első, őssejtekből növesztett emberi miniszívek A Michigan Állami Egyetem kutatói a világon elsőként állították elő az emberi szív kicsinyített mását laboratóriumi körülmények között. A szervben egyaránt megtalálhatók a szívsejtek, a kamrák, na és persze az érrendszer.