Elképesztő kísérlet: az emberek képesek voltak álmukban virtuális autókat irányítani

2024 / 08 / 25 / Felkai Ádám
Elképesztő kísérlet: az emberek képesek voltak álmukban virtuális autókat irányítani
Tudatos álmodók egy csoportja álom közben képes volt kapcsolatot teremteni a valósággal a REMspace sci-fi-be illő kísérletében. A végső cél az álmok és a valóság összekapcsolása.

A REMspace neurotechnológiai vállalat valóban elképesztő kísérlettel demonstrált valamit, amiről eddig legfeljebb csak sejtésünk volt: képesek vagyunk alvás közben, az álmunkban is kapcsolatot teremteni a valósággal. A kutatás során úgynevezett tudatos álmodók – olyan személyek, akik tisztában vannak azzal, hogy épp álmodnak – alvás közben végeztek el bizonyos feladatokat, és izommozgásokkal reagáltak a vizuális jelekre. A kutatásról a Science Alert számolt be.

Maga a fentebb említett tudatos álmodás, amely során tehát az emberek nem csak felismerik, hogy álmodnak, hanem bizonyos mértékig képesek is irányítani az álmaikat, régóta foglalkoztatja a kutatókat. A mostani tanulmányban öt tapasztalt tudatos álmodó – köztük két kutató – egy virtuális autót irányított az álmuk során, miközben reagáltak a REM-alvás közben a csukott szemhéjukon keresztül beérkező LED-jelekre. A résztvevők bizonyos izmok megfeszítésével kerülték ki az akadályokat.

A kísérletben résztvevők amúgy nem álmodtak valóban arról, hogy vezetnek, de az alapötlet, hogy alvás közben is képesek voltak reagálni bizonyos jelekre, új lehetőségeket nyithat az álomállapotok és a valóság közötti kapcsolat kialakításában. Bár a REM-alvás során a legtöbb izom megbénul, tudatos álmokban mégis lehetségesek apró izommozdulatok, amelyek ilyen interakciókat lehetővé tesznek.

A REMspace pedig kifejlesztett egy olyan speciális eszközt, amely képes érzékelni ezeket az apró izomösszehúzódásokat. A kísérlet során a résztvevőknek először éber állapotban kellett megtanulniuk, hogyan navigáljanak egy virtuális autóban fényjelzésekre reagálva, miközben csukva tartották a szemüket. Különböző izommozdulatok jelezték a kanyarodást és a gyorsítást: mindkét láb megfeszítése a gyorsítás, míg a karok rángása a kormányzás “jele” volt.

A képzés után a résztvevőket alvás közben elektródákkal monitorozták, amelyek visszaigazolták a REM állapotot. Amikor a tudatos álmodásba léptek, a résztvevők a szemmozgásukkal jelezték, hogy készen állnak a feladatra.


A kísérlet grafikus ábrázolása: amikor az avatár akadályba ütközik, villogó diódák figyelmeztetik az álmodót. A résztvevő az alkar izmainak megfeszítésével fordítja el az avatárt. Az avatár mozgatását a lábizmok megfeszítésével érik el. A kísérlet során az álmodót szenzorok figyelik, amelyek az izomreakciókat rögzítik a feladat végrehajtása közben. Forrás: Raduga és Shashkov, International Journal of Dream Research, 2024

Bár minden résztvevő megpróbálta vezetni a virtuális autót, a feladat még a gyakorlott tudatos álmodók számára is nehéznek bizonyult. Az egyik résztvevő három éjszaka alatt ötször került tudatos álmodásba, de csak kétszer próbálkozott a vezetéssel. Először két kontrollált kanyart hajtott végre, majd egyenesen vezetett tovább, mielőtt felébredt. Másodszorra néhány szükséges és néhány felesleges kanyart tett, de a fényvillanások hatására felébredt. Egy másik résztvevő összesen 17 sikeres kanyart hajtott végre az akadályok elkerülése érdekében, de egyszer a lábai elzsibbadtak, és nem tudta megfeszíteni az izmait.

A REMspace kutatói szerint megfelelő iránymutatással a legtöbb ember képes lehet hasonló feladatok elsajátítására. Egy korábbi kísérletükben egy tudatos álmodót arra tanítottak meg, hogy izomrángásokkal “hangparancsokat” küldjön okosotthonába. Alvás közben így képes volt irányítani a világítást, egy elektromos vízforralót és egy rádiót. Az új tanulmány bebizonyította, hogy a tudatos álmodók képesek “visszajelzést kapni” egy rendszer állapotáról, és erre megfelelően reagálni.

A kísérlet vezetője, Michael Raduga szerint az álom és a valóság közötti kétirányú kommunikáció elképesztő technológiai áttöréseket eredményezhet. Bár a jelenlegi fejlesztések még kezdetlegesek, a jövőben megváltoztathatják az emberi képességekről alkotott elképzeléseinket.

A kutatók úgy vélik, hogy tovább kell finomítaniuk a testszenzoraikat, amelyek nem mindig érzékelték pontosan az apró izommozdulatokat. A jövőbeli fejlesztések és további vizsgálatok révén azonban a csapat arra törekszik, hogy összekapcsolja az álmokat a fizikai világgal. Következő lépésként pedig olyan fizikai tárgyak, mint robotok, autók vagy drónok kétirányú irányítását szeretnék bemutatni, és azt is tovább vizsgálják, hogyan lehetne az okosotthon funkcióit álomból vezérelni.

(Kép: Pixabay/anncapictures)


Miért betegszünk meg gyakrabban télen, ha a hideg önmagában nem okoz betegséget?
Miért betegszünk meg gyakrabban télen, ha a hideg önmagában nem okoz betegséget?
Gyerekkorunktól azt halljuk, hogy megfázunk a hidegben, a tudomány azonban mást mond erről az ösztönösnek tűnő összefüggésről. A téli betegséghullám mögött nem egyetlen ok, hanem több, egymást erősítő hatás áll.
Ma van 2026 legrosszabb napja
Ma van 2026 legrosszabb napja
Van egy nap januárban, amelyről évről évre azt suttogják, hogy valamiért nehezebb, nyomasztóbb a többinél, ez pontosan ma van.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.