Elképesztő részletességgel figyelhetjük meg egy szupernóva anatómiáját a James Webbnek köszönhetően

2023 / 09 / 01 / Felkai Ádám
Elképesztő részletességgel figyelhetjük meg egy szupernóva anatómiáját a James Webbnek köszönhetően
Az egyik legismertebb szupernóvát, az SN 1987A-t a James Webb NIRCam rendszerével vizsgálták meg – új struktúrákat is sikerült azonosítani.

A James Webb űrteleszkóp megkezdte a 1987A Szupernóva tanulmányozását, amely 168 ezer fényévnyire található a Nagy Magellán-felhőben. A teleszkóp friss megfigyelésein egy központi kulcslyuk alakú szerkezet látható, amely sűrű gázzal és porral van tele, miközben egy fényes egyenlítői gyűrű veszi azt körül.

Akadnak újonnan felfedezett félholdszerű struktúrák is, amelyek a szupernóva által kilökött anyag külső rétegeinek a részei lehetnek. Mindez annak köszönhető, hogy a Webb nagy felbontású képei jóval részletgazdagabbak, mint a korábbi teleszkópok megfigyelései.

Az SN 1987A jelzésű szupernóva 168 ezer fényévnyire található a Nagy Magellán-felhőben, és 1987 februárjában fedezték fel – azóta, tehát közel 40 éve intenzív megfigyelések tárgya volt különböző hullámhosszokon. Most azonban az emberiség legfejletteb űrtávcsöve, a James Webb tekintett rá erre a jelenségre – számol be róla a NASA közleménye.

A Webb NIRCam (Near-Infrared Camera) kamerája egy kulcslyukra emlékeztető központi szerkezetet fedezett fel (a képen ez az “inner ejecta/keyhole” jelzésű struktúra) – ez a régió tele van sűrű gázzal és porral, amelyet a szupernóva-robbanás lökött ki, és olyan vastag, hogy még a közeli infravörös fény sem tud áthatolni rajta – ezért sötétebb a környezeténél. Ezt a kulcslyukat egy fényes egyenlítői gyűrű veszi körül (equatorial ring), amely több tízezer évvel a szupernóva-robbanás előtt kilökődött anyagból alakult ki. Ez a gyűrű fényes, forró pontokat tartalmaz (hotspots), amelyek akkor keletkeztek, amikor a szupernóva lökéshulláma kölcsönhatásba lépett ezzel az anyaggal.

Az egyenlítői gyűrűn túl homokóra alakú külső gyűrűk (outer ring) halvány nyúlványai is látszanak. A szupernóva-lökéshullámok több külső anyagot is elértek, diffúz emissziót okozva az egyenlítői gyűrű körül.

A Webb nagy érzékenysége és térbeli felbontása korábban nem látott félholdszerű struktúrákat (crescent) is feltárt a szupernóva-maradványban. A feltételezések szerint ezek a “félholdak” a szupernóva-robbanás következtében kilökődő anyag külső rétegeinek részét képezik. Fényességük egy optikai jelenség következménye lehet, emiatt tűnik úgy, mintha több anyag akadna ezekben a félholdakban, mint amennyi valójában ott van.

A Webb szupernóva-maradványról készült felvételei kivételesen nagy felbontásúak, és felülmúlják a már “nyugdíjazott” Spitzer űrteleszkóp legjobb képeit is.

A 40 évnyi kutatás ellenére azonban még mindig akadnak rejtélyek az SN 1987A körül, különösen a szupernóva-robbanás után várható neutroncsillag kialakulásával kapcsolatban. A Webb azonban a NASA közleménye szerint ezután is megfigyeli az SN 1987A-t a NIRSpec és MIRI műszerei segítségével.

(Kép: NASA)


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Már huszonhat nap alatt elérhetné a Marsot ez a napvitorlás
Már huszonhat nap alatt elérhetné a Marsot ez a napvitorlás
Persze egy ilyen eszköz csak rendkívül alacsony tömegű rakományt tud szállítani, de nem is ez a lényeg, hanem a gyorsaság. Az ilyen napvitorlásokkal nagyon gyorsan fel lehetne fedezni akár a szomszédos csillagrendszert is – sőt erre már tervek is vannak.
A CERN hatalmas kísérlete szerint az antigravitáció nem létezik – legalábbis az antianyag esetében
A CERN hatalmas kísérlete szerint az antigravitáció nem létezik – legalábbis az antianyag esetében
Végérvényesen kiderült, hogy az antianyag kapcsán sem létezik az antigravitáció, hanem a gravitáció ugyanúgy hat rá, mint a rendes anyagra. Ezek szerint tehát Einsteinnek (megint) igaza volt.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.