A mostani felvetés relatív újdonsága, hogy szakít azzal a hagyományos nézettel, hogy az emberfélék (hominidák) – az embert, az afrikai majmokat (csimpánzokat, bonobókat és gorillákat) magában foglaló csoport – kizárólag Afrikából származnak.

Hozzá kell tenni, hogy számos Európában és Anatóliában (a mai Törökországban) talált fosszília alapján néhány kutató már eddig is úgy vélte, hogy a hominidák először Európában fejlődtek ki, és később, 7-9 millió évvel ezelőtt szóródtak szét Afrikában. Ezek azonban a mostani felfedezéssel együtt erősen vitatott nézetek.

A mostani tanulmány kapcsán annak egyik vezető szerzője, David Begun, a Torontói Egyetem paleoantropológusa nyilatkozott a Live Science-nek.

A mostani tanulmány alapján tehát a hominidák közös őse Európában és Anatóliában bukkanhatott fel először, nem pedig Afrikában – a hipotézis egy Törökországban talált Anadoluvius turkae nevű, újonnan azonosított majomkövület elemzésén alapul. A kutatók hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a jelen tanulmányban nem tárgyalják az emberek leszármazását a csimpánzok és bonobók őseitől való elszakadás után – ehelyett a hominidák közös ősére összpontosítanak.

Az A. turkae kövület a becslések szerint körülbelül 8,7 millió évvel ezelőtt élt. Úgy gondolják, hogy körülbelül 50-60 kilogrammot nyomott, hasonlóan egy nagyobb testű hím csimpánzhoz. Jellemzői, mint például az erős állkapcsok és a nagy fogak, pedig arra utalnak, hogy olyan étrendhez alkalmazkodott, amely kemény vagy nehezebben rágható ételeket tartalmazott.

Az A. turkae száraz erdei környezetben élt, amely inkább hasonlít ahhoz az élőhelyhez, amelyben Afrikában a korai ember élhetett, nem pedig a modern emberszabású majmok erdei környezetéhez.

Mindez felvet pár kérdést is: egyrészt miért nincsenek már hominidák Európában, másrészt miért nem vándoroltak át Ázsiába, csak Afrikába? Begun erről a következőképp vélekedik:

“Az evolúció nem igazán kiszámítható. A történések úgy zajlanak, hogy egymáshoz nem kapcsolódó és véletlenszerű események sora lép kölcsönhatásba. Feltételezhetjük, hogy a feltételek nem voltak megfelelőek ahhoz, hogy a Földközi-tenger keleti részéből Ázsiába költözzenek a majmok a késő miocénben, de megfelelőek voltak az Afrikába való szétszóródáshoz.”

Azzal kapcsolatban, hogy ma miért nem találunk afrikai majmokat Európában, a kutató úgy válaszolt, hogy “a fajok rendszeresen kihalnak”.

Begun ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy nem akarja, hogy ezt a kutatást bizonyos személyek félreértelmezzék vagy rosszul használják fel, és azt a téves következtetést vonják le, hogy Eurázsia valamilyen módon elsődleges fontosságú az emberi evolúcióban. Szerinte ehelyett “tudnunk kell, hol fejlődött ki az afrikai majmok és az emberek közös őse, hogy megérthessük ennek az evolúciónak a körülményeit”. Mint hozzátette:

“14 millió és 7 millió évvel ezelőtt az európai, ázsiai és afrikai majmok területei ökológiailag eltérőek voltak, mint ahogy ma ezeken a kontinenseken sok régió különbözik. Az őseink fejlődésének ökológiai körülményeinek ismerete elengedhetetlen a származásunk megértéséhez.”

Egy másik kutató, Christopher Gilbert, a New York-i City University Hunter College paleoantropológusa, aki nem vett részt ebben a tanulmányban, így nyilatkozott az LS-nek:

“Ez az új felfedezés kibővíti ismereteinket egy olyan csoportról, amely úgy tűnik, szorosan kapcsolódik az élő afrikai majmokhoz és az emberekhez.”

Gilbert azonban hozzátette azt is, hogy a fosszilis emberszabású majmok és a korai hominidák átfogó elemzései nem támasztják alá azt, hogy az emberszabásúak Európából származnának.

“Sok más szakértő, aki a fosszilis és az élő emberszabású majmok evolúciós kapcsolatait vizsgálja modernebb módszerekkel és több csoport bevonásával, azt találta, hogy az európai majmok közül sok az orangutánok előtt ágazott el, így valószínűleg az élő afrikai nagymajmok és az emberek távoli rokonai. Továbbá ezek az átfogóbb elemzések arra utalnak, hogy az Anadoluviushoz hasonló majmok ugyanolyan nagy valószínűséggel vagy nagyobb valószínűséggel érkeztek be Afrikából a Földközi-tenger régiójába, és nem onnan vándoroltak Afrikába.”

Az A. turkae-hoz hasonló fosszilis hominidákat szerinte jellemzően azért nem találják meg Afrikában, mert ebből az időszakból úgy általában elég kevés fosszília maradt fenn Afrikában, de mint a kutató elmondta:

"A bizonyíték hiánya nem bizonyíték a hiányra."

Begun azonban ezzel épp ellentétes véleményen van: szerinte az afrikai hominida fosszíliák hiánya sokatmondó, és alátámasztja azt a felvetést, hogy az emberfélék máshonnan származnak.

Abban viszont mindkét tudós egyetért, hogy Afrikában és Eurázsiában a fosszilis majmok utáni jövőbeni feltárások segíthetnek tisztázni ezt a kérdést.

(Kép: A most azonosított Anadoluvius turkae maradványa, forrás: Eurekalaert, University of Toronto/ Sevim-Erol, A., Begun, D.R., Sözer, Ç.S.)