Gázturbinák szinte mindenhol akadnak, de ha a cél a kibocsájtás lefaragása vagy a teljes emissziómentesség, akkor ezeket vagy el kell felejtenünk, vagy adaptálnunk kell őket az új viszonyokra. A kérdés tehát, hogy a meglévő infrastruktúra mennyire állítható át az emissziómentességet lehetővé tevő (erre azért még visszatérünk később) hidrogéngáz fogadására. A választ pedig idén májusban egy norvég egyetem adta meg – derül ki a sajtóközleményből.

A Stavangeri Egyetem Délnyugat-Norvégiában működtet egy mikrogázüzemet – a gázturbina hőt és villamos energiát is termel, valamint a közvetlen közelben lévő laboratóriumi épületek fűtéséhez meleg vizet szolgáltat. Ezenkívül a megtermelt többletenergiát a Lyse áramszolgáltató távfűtési és villamosenergia-hálózatába szállítják. A kutatók már régóta azzal próbálkoznak, hogy a gázturbinát kizárólag hidrogénnel működtessék, mivel a végső a cél tiszta, CO2-mentes áramtermelés. Májusban pedig megtörtént az áttörés: a turbina immár kizárólag, száz százalékban hidrogénnel működött – a kutatók elmondása alapján a világon először sikerült ilyen eredményt elérniük egy mikrogázturbinával.

A kutatók elmondása szerint egyébként a hidrogén azért alacsonyabb hatékonyságot jelent, de cél úgy is az volt, hogy bemutassák: már meglévő infrastruktúra is átállítható a hidrogén fogadására, és így az áramellátás nem feltétlen kell, hogy szén-dioxid kibocsájtással járjon. A kutatócsoport a következő lépésben közelebbről megvizsgálja a gázüzem korlátait, és kideríti, hogyan növelhetik a kapacitást a lehető legtöbb tiszta energia előállítására.

Az ötlet tehát remek, korlátot, mint minden hidrogénre épülő megoldás esetén, a hidrogén származása jelenthet. A termelés 99 százaléka jelenleg ugyanis úgynevezett szürke hidrogén, magyarán földgáz és kőszén felhasználásával és szén-dioxid kibocsátásával gyártott anyag – írja a G7 portál. Mint pedig azt a mostani hír kapcsán az Interesting Engineering megjegyzi, az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma jelentéséből kiderül az is, hogy az országban megtermelt hidrogén 95 százalékát ennek megfelelően földgázüzemek adták. Mindennek jelenleg anyagi okai vannak, de a helyzet változhat méghozzá a környezetbarát módon előállított zöld hidrogén javára az olcsóbb megújuló energia és a jobb hatékonyságú elektrolízis segítségével, ami miatt akár 30 százalékkal is csökkenhet a zöld hidrogén gyártásának a költsége. A G7 azt is hozzáteszi, hogy a jelenlegi és a 2050-ben előállított hidrogén mennyisége között akár hatszoros is lehet a különbség egyes szakértők szerint. Az IE cikke pedig említ alternatív, fejlesztés alatt álló technológiákat, például a University of Strathclyde fejlesztését, aminek köszönhetően napenergia is felhasználható hidrogéntermeléshez.

Az persze kérdés, hogy akár 2050-re előállítható lesz-e zöld hidrogén olyan mennyiségben, ami áramtermelésre is felhasználható jelentősebb mértékben.

(Kép: Pixabay/jplenio)