Az Europa Clipper misszió egyike azoknak a manapság egyre sokasodó űrprogramoknak, amelyek távoli helyszíneken igyekeznek segíteni az élet lehetséges jeleinek felkutatásában, vagyis a céljuk, hogy hozzájáruljanak az asztrobiológiai vizsgálatok elvégzéséhez. A NASA küldetése a Jupiter egyik holdját, az Europát fogja alaposabban feltérképezni, ahol a kutatók szerint hatalmas mennyiségű víz rejtőzhet a felszín alatt, a becslések alapján akár a Földön található összes óceáni vízmennyiség kétszerese is megtalálható lehet a főként vízjégből álló fagyott kéreg alatt.
Az Europa óceánjának létezésére utaló sejtéseket a két Voyager és a Galileo űrszonda adatai is alátámasztották, valamint azok a földi teleszkópok is, amelyek a Jupiter holdjait figyelték meg. Az elképzelés szerint a felszíni jég 12-15 kilométer vastagságú, az alatta meghúzódó óceán pedig akár 60-150 kilométer mély is lehet.
Emiatt a tudósok úgy gondolják, hogy a földönkívüli élet utáni kutatások megfelelő helyszíne lehet az égitest és a NASA missziója lesz az első, ami közelebbről is feltérképezi a lehetséges nyomokat.
"Noha az Europa Clipper nem egy élet után kutató misszió, de részletes megfigyeléseket tesz az Europán és megvizsgálja, hogy a jeges hold, a felszín alatti óceánjával, alkalmas-e az élet támogatására."
- írja a NASA - "Az Europa lakhatóságának megértése segít a tudósoknak jobban megérteni, hogy alakult ki az élet a Földön, és a lehetőségét annak, hogy életet találjunk a bolygónkon kívül."
A küldetés főszereplőjét, az Europa Clipper szondát már el is kezdték összeszerelni a dél-kaliforniai Jet Propulsion Laboratory falai között: az elektronikával és rádiókkal felszerelt fő modul és a három méter széles antenna pedig tavasszal érkezik meg a laborba. Az ultraibolya tartományban mérő spektrográf volt az első egység, amelyet a gyártók elküldtek a NASA-hoz, a többi tudományos berendezést és alkatrészt később kapják majd meg a JPL munkatársai, akik előbb tesztelik a készülékeket és összehangolják a rendszer működését, csak ezután rakják össze az űreszközt. Hogy pontosan mikorra készül el a teljes szonda, még nem lehet biztosan tudni, de a kész egységet, a vákuumkamrás tesztek elvégzése után, a tervek szerint, 2024-ben indítják Jupiterig tartó útjára Cape Canaveralból.
(Fotó: NASA/ JPL-Caltech/Johns Hopkins APL/LASP-CU Boulder/JPL-Michael Carroll)