"Ezen világok mindegyike a tiétek, kivéve az Europát. Ne kísérljétek meg itt a leszállást."
- hangzik a figyelmeztetés az Arthur C. Clark által írt 2010- Második Űrodisszeiában, amely története szerint a holdat borító jégpáncél felmelegítésével tervezik kiolvasztani a mélyben rejtőző életformákat. A fikció azonban egyelőre már csak azért sem válhat valósággá, mert egyelőre senki sem tudja, mi is található pontosan a jég alatt, azonban a NASA felett szándéka már a következő évtizedben megtudni. Vagy legalábbis elindítani azokat a küldetéseket, amelyek lehetőséget adnak erre. Az ügynökség tegnap a SpaceX-et (Space Exploration Technologies Corp.) választotta a küldetés partnerének az Europa Clipper projekthez, ami az élethez alkalmas feltételek jelenlétét fogja vizsgálni a jeges holdon.
A projekt a New Frontiers Program misszióihoz hasonló módon fog megvalósulni (bár nem a New Frontiers része), amelynek célkitűzése, hogy, nevéhez híven, felfedezze a kozmosznak azokat a távoli határait, amelyek még az ember számára elérhető távolságban vannak, de eddig kevésbé vizsgált helyszíneket és így sok rejtélyt tartogatnak a kutatók számára. A Naprendszer felfedezésre váró helyszínei közül elsősorban azokat válogatta be a NASA a New Frontiers programjai közé, amelyek valamilyen szempontból prioritást élveznek a kutatások során, ezek között található:
- a 2006-ban indított New Horizons, amely a Plútót és holdjait térképezi fel és amelynek során az Ultima Thule nevű Kuiper-öv beli objektumról már sikerült egészen közeli felvételeket készíteni
- a 2011-es Juno, amely a Jupiter körül 2016 óta keringő szondával figyeli a gázóriás különleges atmoszféráját
- az OSIRIS-Rex, vagyis Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification, Security-Regolith Explorer, amely a Bennu aszteroidáról fog mintákat hozni a Földre
- és a Dragonfly, amely egy nyolc rotoros űreszközzel Titánt látogatja majd meg valamikor 2034 környékén, hogy az élet építőkövei után nyomozzon a Szaturnusz holdján
Az Europa Clipper projekt, amely a Jupiter jéggel borított holdján végez majd felméréseket, elsősorban az égitest óceánjának megfigyelésével, az összetételének vizsgálatával és a nagy felbontású képek készítésével, mindezt pedig azzal a céllal, hogy, a Dragonfly misszióhoz hasonló módon, felfedezze, hogy vajon létezhetnek, illetve létezhettek-e életre alkalmas feltételek a távoli bolygók holdjainak felszínén. A Clipper a Falcon Heavy segítségével fogja elhagyni a Földet 2024 októberében a floridai Kennedy Űrközpontból. A Jupitert a tervek szerint 2030 áprilisára éri el, ahol négy évig fog megfigyeléseket végezni, miközben 50 alkalommal repül majd el olyan közel az Europához, hogy igazán jó minőségű és nagyfelbontású, közeli képeket készíthessen.
A Space cikke szerint az Egyesült Államok Kongresszusa eredetileg az SLS rakétát szerette volna használni a Clipper küldetéshez, de a fejlesztések késlekedése miatt végül kereskedelmi céget kerestek a misszió indításához, ahelyett, hogy elhalasztották volna a projektet. A szonda indítása csak az első része lesz a programnak, amely később egy leszállóegység landolásával fog folytatódni (ezt jelenleg három évvel a Clipper után tervezik indítani), így az Europa rejtett titkai feltárulhatnak majd a következő évtized elejére.
(Fotó: NASA, Pixabay)
További cikkek a témában:
Hatszáz, mostanáig felfedezetlen holdja is lehet a Jupiternek
Amióta Galilei rábukkant a Jupiter négy legnagyobb holdjára, azóta a kutatók további hetvenötöt találtak, most pedig úgy tűnik, nagyságrendekkel bővülhet a hivatalos számuk.
Záporozik a víz a Jupiter holdján
Úgy tűnik, hogy a különös, toll alakú vízgőz kitörések az Európa felszínén valóságosak. És most végre sikerült egyet megfigyelni.
Szuper látványos videót dobott össze a NASA a Jupiter "sekély villámairól"
A bolygó körül keringő Juno űrszonda a Jupiter viharfelhőit vette célba, és olyan dolgot tárt fel, amit a csillagászok eddig lehetetlennek tartottak.
