Először azonosítottak agyi elváltozásokat azoknál, akik migréntől szenvednek

2022 / 11 / 24 / Felkai Ádám
Először azonosítottak agyi elváltozásokat azoknál, akik migréntől szenvednek
Eddig nem tudták, hogy miben különbözik a krónikus migrén-beteg agya az egészséges ember agyától, a 7T MRI-nek hála erre is fény derült. Mutatjuk a felvételeket.

Egy új tanulmány most először azonosított megnagyobbodott perivaszkuláris tereket a migrénes betegek agyában – írja a sajtóközlemény. A perivaszkuláris tér, egy folyadékkal teli tér, amely számos szervben, köztük az agyban veszi körül a vérereket, és a leggyakrabban a bazális ganglionokban, a nagyagy fehérállományában, valamint a látóideg mentén helyezkednek el. A perivaszkuláris tereket számos tényező befolyásolja, beleértve a vér-agy gát rendellenességeit és a gyulladásos folyamatokat. A perivaszkuláris terek tágulata az agyi kis erek betegségének a jele is lehet.

A migrént ehhez képest valószínűleg nem kell bemutatni: ez egy gyakori, gyakran levertséggel társuló és súlyos, visszatérő fejfájással járó állapot. A migrén ezen kívül még émelygést, gyengeséget és fényérzékenységet is okozhat. Az American Migraine Foundation szerint világszerte 148 millió ember szenved krónikus migrénben.

A mostani tanulmányhoz a kutatók tudomása szerint először használtak ultra-nagy felbontású MRI-t a migrén okozta agyi mikrovaszkuláris változások tanulmányozására. Mint azt az egyik kutató elmondta:

„Mivel a 7T MRI képes sokkal nagyobb felbontású és jobb minőségű képeket készíteni az agyról, mint más MRI-típusok, így ezek a felvételek felhasználhatóak akár a sokkal kisebb változások kimutatására is, amelyek migrén után az agyszövetben történnek.”

Ennek köszönhető, hogy először sikerült megfigyelni, hogy a krónikus migrénben és epizodikus, aura nélküli migrénben szenvedőknél jelentős változások következnek be a centrum semiovale nevű agyi régió perivaszkuláris tereiben. A 7T MRI egyébként annyira új technológia, hogy a londoni King's College is tavaly készített ilyen felvételt először. A T betű a Teslára utal, ami ebben az esetben a mágneses indukció mértékegysége – a technológia lényege ugyanis, hogy az erősebb mágnesek segítségével képes jóval nagyobb felbontású képeket készíteni az eddigi MRI készülékeknél, így ezeken már az egészen finom elváltozások is érzékelhetőek.

A mostani kutatási eredményre visszatérve: mindez azért lehet fontos, mert a perivaszkuláris terek az agy folyadéktisztító rendszerének a részei, így ha megvizsgáljuk, hogyan járulnak hozzá ezek az elváltozások a migrénhez, jobban megérthetjük a migrén kialakulását is.


(A) Agyi mikrovérzések (rövidítésük: CMB) kerek, sötét elváltozásokként (nyíl) láthatók a SWI-szekvencián a bal halántéklebenyben aurával járó migrénes esetben. (B) A kérgi erek megjelenésében az aszimmetria hangsúlyosabb a bal oldalon (nyíl), a CMB-vel azonos oldali oldalon. (Forrás: RSNA és Wilson Xu)

A vizsgálatban 10 krónikus migrénben szenvedő, 10 aura nélküli epizodikus migrénben szenvedő beteg, valamint öt főnyi korosztályos egészséges kontrollcsoport vett részt – minden beteg 25 és 60 év közötti volt. A statisztikai elemzés kimutatta, hogy a centrum semiovale-ban a megnagyobbodott perivaszkuláris terek száma szignifikánsan magasabb volt a migrénes betegekben, mint az egészséges kontroll csoport tagjai esetében. A kutatók azt feltételezik, hogy a migrénes betegek perivaszkuláris tereinek jelentős különbségei az egészséges csoporthoz képest az agyi glimphaticus rendszer (tehát a korábban említett „tisztító rendszer”) zavarára utalhat. Mindennek bizonyításához további, kiterjedtebb vizsgálatokra van azonban szükség.

(Kép: Pixabay/TheDigitalArtist)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Rekonstruálták a “Sárkányember”, fajunk legközelebbi rokonának a hatalmas fejét
Rekonstruálták a “Sárkányember”, fajunk legközelebbi rokonának a hatalmas fejét
Masszív test, négyzet alakú szemüregek, hatalmas fogak, gigantikus fej – a Homo longi, vagy másnéven a Sárkányember fajunk legközelebbi rokona, aki teljesen adaptálódott a fagyos körülményekhez.
Mi köze a bubópestisnek az emberi száj jelenlegi egészségéhez?
Mi köze a bubópestisnek az emberi száj jelenlegi egészségéhez?
Némileg hátborzongató, de a bubópestis hatásai a mai napig jelen lehetnek az emberi szájüregben, sőt a cukorbetegség megnövekedett kockázatához, valamint egy szájbetegséghez is hozzájárulhattak.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.