Káprázó szemekről és, akár csukott szemmel is észlelt neonkék fénysugarakról rendszeresen érkeznek beszámolók a sugárkezelésen átesett betegektől. Az orvosok évtizedeken át igyekeztek felderíteni a jelenség mögött meghúzódó okot. A vizsgálatok során párhuzamot vontak az Apolló űrhajósainak jelentéseivel, akik szintén a szemük előtt felvillanó fényekről adtak hírt, amelyek, mivel csukott szemmel is láthatóak voltak, megnehezítették az éjszakai alvást is. Az űrhajósokat érintő problémákért a röntgen-sugárzás a felelős, ennek kapcsán pedig a hetvenes években a kutatók kidolgozták a magyarázatként szolgáló teoretikus modelleket, majd megkezdték a tesztelést az önként jelentkezőkön. A különböző teóriák között helyett kapott az eseteket a Cserenkov-sugárzás jelenlétével indokló hipotézis is, azonban a bizonyítás, az alapos felmérések hiányában, váratott magára, egészen mostanáig.

„Alapvetően, az ötlet, hogy a sugárkezelés alá vetett emberek fénykibocsátását megpróbáljuk leképezni, nagyon újszerű és először a Dartmouthon fejlesztettük ki.

A legújabb információk izgalmasak, mivel, most először sikerült a sugárterápián áteső páciens szeméből származó fénykibocsátást detektálni. Emellett, ezek az adatok első ízben szolgáltatnak bizonyítékot arra nézve, hogy a szem belsejében elég fény képződik ahhoz, hogy vizuálisan érzékelhetővé váljon és ez a fény hasonló a Cserenkov-sugárzáshoz.” – mondja Irwin Tendler, a Dartmouth-Hitchcock’s Norris Cotton Cancer Center onkológusa, annak a csapatnak az egyik vezetője, mely a legújabb kísérletek során végre bizonyítékot szerzett a teória alátámasztására. Mivel a szem által kibocsátott fény egészen enyhe és rendkívül nehezen detektálható, a kutatóknak speciális technikát kellett alkalmazniuk: ez C-Dose fém oxid, félvezető képalkotó kamerarendszer. A mérnöki innováció a Dartmouth spin-off cégének, a DoseOpticsnak a műhelyéből került ki, és célirányosan a biológiai organizmusok (állatok és emberek) emissziójának megfigyeléséhez készítették. Tendler szerint a kamera által biztosított fotók pontot tehetnek a tudományos vita végére, hitelesítve a Cserenkov-hipotézist. „Ahogy a sugárzás áthalad a szemgolyón, fényt állít elő az üvegtest folyadékában. A valós-idejű adatok minden kétséget kizáróan kimutatták, hogy a keletkező fény elégséges ahhoz, hogy érzékelhetővé váljon – ez az egyik téma, amely vita tárgyát képezte a szakirodalomban. A színkép kompozíciójának elemzésével azt is bizonyítottuk, hogy az emissziót Cserenkov fényként lehet osztályozni – ez szintén vitatott témának számított eddig.” A kutatók az eredményeket két hónapja publikálták a Redjournal oldalon Tapasztalati úton Megfigyelt Cserenkov-fény Képzése a Szemben Sugár-terápia Alatt (Experimentally Observed Cherenkov Light Generation in the Eye During Radiation Therapy) címmel.

A sugárzás jelenlétét azért sikerült éppen a szem üvegtestében kimutatni, mert a corpus vitreum kilencven százaléka víz, mely néhány speciális fehérjét és hialuronsavat tartalmaz, így a töltött részecskék haladásához és fény generálásához megfelelő közeget biztosít. A retina felé nincs határhártyája, ez magyarázza, hogy a tudósok miért nem tudták lokalizálni, a jelenlegi kísérlet előtt, a Cserenkov-sugárzás születésének pontos helyét. A kutatók az eredmények felhasználásával a rákos betegek terápiájának hatékonyságát és precizitását kívánják növelni. „Amennyiben a szem jelenti a célt (a megfigyelésekben), a metódus segít meghatározni, hogy sikeres volt e a sugárdózis eljuttatása, amennyiben ez nem szándékolt, bizonyítékot adhat a hibáról, vagy a céltévesztésről – biztonsági ellenőrzés gyanánt.” – mondja Tendler. A páciensek megnyugtatását is szolgálja, hogy immár biztos magyarázatot kaphatnak a terápia során észlelt furcsaságokra.

„Publikált tanulmányok kimutatták, hogy azok a betegek, akik nem láttak felvillanó fényeket a sugárkezelés alatt, nagyobb eséllyel szenvedtek látás-kiesést a besugárzás után.”

Az új módszerrel az orvosok információkhoz juthatnak a kezelések látásra gyakorolt hatásának hosszú távú következményeivel kapcsolatban, következő lépésként pedig olyan eszköz kifejlesztésén dolgoznak, mely a szem dózis előrejelzését és mérését szolgálja.

(Forrás: Iflscience, Fotó: Creech.af.mil)