Először sikerült lefényképezni a fekete lyukak egyik legrejtélyesebb tulajdonságát

2023 / 04 / 27 / Bobák Áron
Először sikerült lefényképezni a fekete lyukak egyik legrejtélyesebb tulajdonságát
Régóta köztudott, hogy a fekete lyukak az eseményhorizontjukon belül minden anyagot és energiát csapdába ejtenek, ugyanakkor egy ideje már azt is tudjuk, hogy ezek a rendkívüli gravitációval rendelkező kozmikus objektumok néha éppen fordítva működnek, és nagy energiájú plazmát lövellnek ki az univerzumba, közel fénysebességgel. Az Európai Déli Obszervatórium szerdán tette közzé azt a fotót, amelyen első alkalommal sikerült közvetlenül megfigyelni ezt a pillanatot.

A kutatók egy már jól ismert fekete lyukat figyeltek meg, hiszen a tőlünk 55 millió fényévre található Messier 87 galaxis közepén található szupermasszív fekete lyuk volt a célpontja annak a 2017-es megfigyelésnek, amely során első alkalommal sikerült lefotózni egy fekete lyukat - pontosabban annak "árnyékát". Amíg a 2109-ben publikált fénykép az Eseményhorizont Távcső nevű globális rádióteleszkóp-hálózattal készült, a mostani megfigyeléshez az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) egy másik hálózatot használt: a projektben részt vett a Globális Milliméteres VLBI Hálózat 14 teleszkópból álló európai és észak-amerikai része, a chilei Atacama-sivatagban található Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat, amely 66 antennával kémleli az eget, valamint a Grönland Teleszkóp is. Ahogyan az ESO közleménye írja, ezek a rádiótávcsövek együttesen egy virtuális, Föld-méretű teleszkóphálózatot alkottak, aminek köszönhetően a fekete lyuk környezetének egészen apró részletei is láthatóvá váltak. Mivel egy ekkora rendszernél a megfigyelt objektumból származó fény nem pontosan egyszerre éri el a távcsöveket, így szükség volt a teleszkópokból származó adatok összehangolására, amit az úgynevezett interferometria segítségével oldottak meg.


Fotó: R.-S. Lu (SHAO), E. Ros (MPIfR), S. Dagnello (NRAO/AUI/NSF)

Az ESO a fenti hálózat segítségével még 2018-ban figyelte meg az M87 közepén található fekete lyukat, amely során sikerült megörökíteniük, amint az úgynevezett relativisztikus jet , azaz egy nagy energiájú plazmanyaláb kilövell a fekete lyuk körül keringő, izzó anyagból. Ezek a relativisztikus jetek közel fénysebességgel lövellnek ki messze a fekete lyukat tartalmazó galaxison túlra, miközben túlragyogják a galaxis összes csillagának a fényét. A szerdán publikált fotónak köszönhetően a kutatóknak most lehetőségük nyílik rá, hogy az eddiginél sokkal pontosabb megfigyeléseket végezzenek azzal kapcsolatban, hogy milyen folyamatok játszódnak le az ilyen kilövelléseknél.

(Borítókép: Művészi illusztráció az M87 galaxisban található fekete lyukból kilövellő jetről, Fotó: S. Dagnello (NRAO/AUI/NSF)


Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Disztópia, újfajta szórakozás, a technológia térnyerése vagy egy eszköz, ami sok problémát meg tud oldani - a szexuális célokra szánt emberszerű gépeket nagyon eltérő szemszögekből lehet nézni, de egy biztos: a robotok készülnek és egyre emberibbé válnak. Legújabb sorozatunkban partnerünkkel, Magyarország legnagyobb felnőtt áruházával, a Vágyaim.hu csapatával együtt kutatjuk, merre tart az emberiség a szexualitás egyre digitálisabb ösvényein...
A Voyager 1 már nem kommunikál érthetően, de még ad életjeleket
A Voyager 1 már nem kommunikál érthetően, de még ad életjeleket
A Voyager 1 1977 óta utazik a világűrben és mára olyan messzire jutott a Földtől, hogy az irányítóközponttal való üzenetváltás majdnem két napba telik. Az űreszközzel egy ideje problémák vannak és adatokat már nem tud küldeni, a "szívdobogását" azonban még detektálják a NASA JPL munkatársai.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.