A 2021 márciusában közölt jelentést az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa Líbiával kapcsolatos szakértői panelje jegyzi, és ami igazán érdekessé teheti hosszabb távon, az a Kargu-2 négyrotoros drónok bevetése az Észak-Afrikai országban 2020 márciusában, tehát valamivel több, mint egy éve – számol be róla a NewScientist.
A gyártó honlapja szerint a Kargu egy rotoros támadó drón, amelyet aszimmetrikus hadviselésre és antiterrorista bevetésekre fejlesztettek ki, és az eszköz irányítható emberi személyzet által, de képes az autonóm csapásmérésre is – ez utóbbi esetben „kamikázeként” cserkészi be a célpontot, majd robbantja fel magával együtt, legyen az utóbbi akár mozgásban. A drón az önálló működésre a valós idejű képfeldolgozási képessége és a platformba épített gépi tanulásos rendszerei miatt képes. A drón jelenleg a török fegyveres erők szolgálatában áll, és egyébként maga a gyártó, az STM is török cég (mindennek még lesz jelentősége).
A gép hatótávolsága 5 km, végsebessége 72 km/h, és 30 percig működik a feltöltést követően.
A most szóban forgó incidens a líbiai kormányerők és a Halifa Belkaszim Haftár vezette, a Líbiai Nemzeti Hadseregből kiszakadt, szakadár egységek közt történt. Haftár katonái épp a fővárosból, Tripoliból vonultak vissza, amikor a Kargu drónok egyéb eszközök kíséretében csapást mértek rájuk. A jelentés szövege mindenesetre nem egyértelmű, vagyis nincsen megerősítve, hogy a drónok valóban meggyilkoltak valakit, ám ennek igen nagy a valószínűsége. A szöveg szerint ezek a halálos, önálló fegyverrendszerek (mint a szövegben külön említett Kargu-2) úgy lettek beprogramozva, hogy megtámadják a célpontot akár anélkül is, hogy kapcsolatban állnának egy emberi operátorral. És ezek az eszközök vadászták le a szállító konvojokat és Haftár visszavonuló egységeit. Ez utóbbiak a szöveg szerint megfelelő kiképzés és motiváció híján nem tudták magukat megvédeni ezzel az új technológiával szemben, így lényegében fejvesztve menekültek. A szóban forgó rendszerek azonban a megfutamodott egységeket sem kímélték.
Az ENSZ jelentés valószínűleg azért ilyen ködös a drón-támadással kapcsolatban, mert számukra érdekesebb maguknak a török drónoknak a jelenléte Líbiában. Egy korábbi, eredetileg 1970-es, majd 2011-ben megújított határozat 9-es paragrafusa szerint ugyanis a tagországok megegyeztek abban, hogy nem biztosítanak semmiféle fegyverszállítmányt az Észak-Afrikai országnak. Amennyiben viszont a török Kargu drónok valóban megjelentek az országban (ahogy ezt a felrobbant drón maradványainak a képe is bizonyítja), az ennek az egyezségnek a megszegését jelenti Törökország részéről.
Hasonló fegyverrendszerek bevetése korábban egyébként jelentős áldozattal járt a jelentés szövege szerint, így messze nem kizárt, hogy a 2020-as, líbiai incidens az első, ismert háborús cselekmény, mely során gép önállóan, külső operátor irányítása nélkül gyilkolt. A Daily Mail olyan szakértőket idéz, akik szerint a jelenlegi gépi tanulásos rendszerek még nem képesek hatékonyan különbséget tenni egy egyszerű szántóvető és egy katona között – holott az autonóm rendszerek támogatói épp ezen eszközök sebészi pontosságát, és a civil áldozatok csökkentését hangsúlyozzák. A drónt előállító STM nem válaszolt újságírói megkeresésre sem, de a New Scientist szerint a cég kiemeli a drónok szofisztikát tárgy és arcfelismerő képességét. Jelenleg a cég egyébként épp azon dolgozik, hogy ezek az eszközök rajként is együtt tudjanak mozogni, azaz 20 Kargu összehangoltan legyen képes a csapásmérésre.