A 2021 márciusában közölt jelentést az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa Líbiával kapcsolatos szakértői panelje jegyzi, és ami igazán érdekessé teheti hosszabb távon, az a Kargu-2 négyrotoros drónok bevetése az Észak-Afrikai országban 2020 márciusában, tehát valamivel több, mint egy éve – számol be róla a NewScientist.

A gyártó honlapja szerint a Kargu egy rotoros támadó drón, amelyet aszimmetrikus hadviselésre és antiterrorista bevetésekre fejlesztettek ki, és az eszköz irányítható emberi személyzet által, de képes az autonóm csapásmérésre is – ez utóbbi esetben „kamikázeként” cserkészi be a célpontot, majd robbantja fel magával együtt, legyen az utóbbi akár mozgásban. A drón az önálló működésre a valós idejű képfeldolgozási képessége és a platformba épített gépi tanulásos rendszerei miatt képes. A drón jelenleg a török fegyveres erők szolgálatában áll, és egyébként maga a gyártó, az STM is török cég (mindennek még lesz jelentősége).

A gép hatótávolsága 5 km, végsebessége 72 km/h, és 30 percig működik a feltöltést követően.

A most szóban forgó incidens a líbiai kormányerők és a Halifa Belkaszim Haftár vezette, a Líbiai Nemzeti Hadseregből kiszakadt, szakadár egységek közt történt. Haftár katonái épp a fővárosból, Tripoliból vonultak vissza, amikor a Kargu drónok egyéb eszközök kíséretében csapást mértek rájuk. A jelentés szövege mindenesetre nem egyértelmű, vagyis nincsen megerősítve, hogy a drónok valóban meggyilkoltak valakit, ám ennek igen nagy a valószínűsége. A szöveg szerint ezek a halálos, önálló fegyverrendszerek (mint a szövegben külön említett Kargu-2) úgy lettek beprogramozva, hogy megtámadják a célpontot akár anélkül is, hogy kapcsolatban állnának egy emberi operátorral. És ezek az eszközök vadászták le a szállító konvojokat és Haftár visszavonuló egységeit. Ez utóbbiak a szöveg szerint megfelelő kiképzés és motiváció híján nem tudták magukat megvédeni ezzel az új technológiával szemben, így lényegében fejvesztve menekültek. A szóban forgó rendszerek azonban a megfutamodott egységeket sem kímélték.

Az ENSZ jelentés valószínűleg azért ilyen ködös a drón-támadással kapcsolatban, mert számukra érdekesebb maguknak a török drónoknak a jelenléte Líbiában. Egy korábbi, eredetileg 1970-es, majd 2011-ben megújított határozat 9-es paragrafusa szerint ugyanis a tagországok megegyeztek abban, hogy nem biztosítanak semmiféle fegyverszállítmányt az Észak-Afrikai országnak. Amennyiben viszont a török Kargu drónok valóban megjelentek az országban (ahogy ezt a felrobbant drón maradványainak a képe is bizonyítja), az ennek az egyezségnek a megszegését jelenti Törökország részéről.

Hasonló fegyverrendszerek bevetése korábban egyébként jelentős áldozattal járt a jelentés szövege szerint, így messze nem kizárt, hogy a 2020-as, líbiai incidens az első, ismert háborús cselekmény, mely során gép önállóan, külső operátor irányítása nélkül gyilkolt. A Daily Mail olyan szakértőket idéz, akik szerint a jelenlegi gépi tanulásos rendszerek még nem képesek hatékonyan különbséget tenni egy egyszerű szántóvető és egy katona között – holott az autonóm rendszerek támogatói épp ezen eszközök sebészi pontosságát, és a civil áldozatok csökkentését hangsúlyozzák. A drónt előállító STM nem válaszolt újságírói megkeresésre sem, de a New Scientist szerint a cég kiemeli a drónok szofisztikát tárgy és arcfelismerő képességét. Jelenleg a cég egyébként épp azon dolgozik, hogy ezek az eszközök rajként is együtt tudjanak mozogni, azaz 20 Kargu összehangoltan legyen képes a csapásmérésre.

További cikkek a témában:

Az amerikai kongresszus bizottsága szerint nem kéne betiltani a gyilkosságra felhatalmazott autonóm fegyvereket Az amerikai kongresszusnak arra kellett választ adnia, hogy az USA hadserege képes legyen-e autonóm gyilkos robotokat kifejleszteni, melyek akár halálos erőt is használhatnak az emberek ellen, vagy sem.

A megkérdezettek többsége Magyarországon nem akar gyilkolásra felhatalmazott robotokat látni az IPSOS legújabb felmérése szerint Tud egy algoritmus gyerek és felnőtt, végzetes helyzet és gyilkolás nélkül is megoldható probléma között különbséget tenni? A modern hadviselés veszélyes ága van kialakulóban, de a közvélemény elutasítja az önállóan gyilkoló robotok alkalmazását a jövő háborúiban.

Az államok véleménye az önállóan ölni képes gyilkos robotokról Nem egészen megnyugtató, ahogy az országok az autonóm gyilkolászásra képes robotokról vélekednek.