Első ízben vizsgáltak élő óriás hajóférget, a tengerek termeszét, amiről videó is készült 2020 / 12 / 19 / Justin Viktor

A hajóférgek (Teredinidae) valójában nem is férgek, hanem kagylók, méghozzá egy rendhagyó sós vízben élő csoportjuk, ami redukált, visszafejlődött házzal rendelkezik. Az állat belefúrja magát a tengervízben található faanyagokba, ezáltal megrongálva a mólókat, dokkokat, fa testű hajókat, innen ered beceneve, a “tengerek termesze” is. A tudósok most először találtak élő példányokat a ritka óriás hajóféregből (kuphus polythamia) a Fülöp-szigeteken. Az állat akár 1,55 m hosszú és 6 cm átmérőjű is lehet, és egész életét kemény héjba burkolva, fejjel lefelé fordult pozícióban tölti. Ez az ember által ismert leghosszabb kétteknős kagyló. "A most fellelt faj furcsa héjait évszázadok óta ismerjük mert nagyon masszívak és sokáig fennmaradnak" - mondta el Dr. Daniel Distel, a PNAS tudományos portálon publikált jelentés vezető szerzője. Az óriás hajóféreg vizsgálatáról készült filmen látható, ahogy a tudósok levágják a hajóféreg héjának egyik végét, mielőtt finoman kiráznák belőle. "Olyan volt, mint egy lágy tojás kinyitása - csak nagyon, nagyon könnyedén koppantottam rá egy vésővel, kör alakban, és a héj levált, akárcsak egy tojás" - mondta Dr. Distel. A csapatot meglepte a lény fekete színe, mivel a legtöbb kagyló világos krémszínű. Az állat rendkívül izmosnak bizonyult annak ellenére, hogy a héjában éli le az egész életét. (Kép: Marvin Altamia)
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Szuperforró kőzetek: a geotermikus energiatermelés Szent Grálja
Szuperforró kőzetek: a geotermikus energiatermelés Szent Grálja
A Föld felszíne alatt 10-15 kilométerrel rendkívül forró kőzetek találhatóak, amelyek elláthatják energiával az emberiséget.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.