Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lágymányosi Campusán hétfőn átadott, négyszáz négyzetméteres tanszék az egyetem és a Bosch csoport szoros együttműködésének keretében valósult meg. Dr. Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Karának dékánja a rendezvényen elmondta, hogy az új tanszék jelentős lépés a harmadik generációs kutatóegyetemi modell kialakítása szempontjából, ami külföldön már régóta alapvetésnek számít az olyan rangos felsőoktatási intézmények esetében, mint amilyen például az Oxfordi Egyetem. A szakirodalom "harmadik generációs" modell névvel jellemzően azt az egyetemi berendezkedést jelöli, amelyben már nem csak az oktatás és a kutatás magas színvonala valósul meg, de a helyi gazdaság szereplői is képesek hasznosítani az egyetem eredményeit, ezáltal növelve a vállalkozások, szélesebb kontextusban pedig az egész térség versenyképességét.
Horvát elmondta, hogy bár egy üzleti alapokon működő cég és egy egyetem céljai értelemszerűen jelentősen eltérnek egymástól, ám a jelenlegi együttműködésben ezek a célok nem kioltják, hanem kiegészítik egymást. Ez az ELTE szempontjából elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a Bosch-sal való együttműködésnek köszönhetően olyan tudáshoz, kompetenciához és versenyképességhez jutnak hozzá, amire más módon nem tudnának szert tenni. Az Informatikai Kar vezetője hozzátette, hogy a karon már ma is több, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzés működik, mint például az autonómrendszer-informatikus mesterképzés vagy a mesterséges intelligencia specializáció, és éppen most indult intelligens terepi robotika mesterszakos képzésük is.
Dr. Szászi István, a Bosch csoport magyarországi és Adria-régiójának vezetője az átadón elmondott beszédében azt emelte ki, hogy a hazai felsőoktatási intézményekkel való szoros együttműködés lehetővé teszi, hogy az egyetemek közvetlenül bekapcsolódjanak az ipari innovációba. "Ez lehetőséget biztosít, hogy a hallgatók gyakorlatiasabb, versenyképesebb tudást szerezzenek" - hangsúlyozta Szászi, aki elmondta, hogy az ELTE új tanszékén az ipari automatizáció, a gépi látással kapcsolatos fejlesztések, az emberi agyműködést leképező neurális hálózatok valamint az önvezető járművek lesznek a középpontban. "A Bosch és az ELTE egyik legizgalmasabb közös kutatási területe a Level 4 és 5 szintű önvezetést támogató rendszerek fejlesztése, ahol a gépi intelligencia már teljes mértékben, emberi felügyelet és beavatkozás nélkül át tudja venni a járművek biztonságos irányítását" - teszi hozzá a cég sajtóközleménye.
Ebbe a hivatalos átadó után a sajtó munkatársai is nyerhettek egy rövid bepillantást, ugyanis a tanszéken több olyan fejlesztést is demóztak, amelyek a fent említett területek valamelyikét érinti. A bejáráson többek között bemutatták, hogy a Bosch és az ELTE technológiái hogyan képesek felismerni az önvezető autók szenzorai által érzékelt objektumokat és előre jelezni azok várható mozgását, emellett egy olyan megoldást is láthattunk, amely a virtuális valóság segítségével hozza közelebb a neurális hálózatok "gondolkodását" az emberekhez. A harmadik demóban a mélytanulásban rejlő lehetőségeket mutatták be egy robot segítségével, ami egy saját fejlesztésű szoftverrel képes felismerni a szolmizációs kézjeleket és a ritmust, ez alapján pedig elzongorázni a jelzett dallamot. Dr. Botzheim János tanszékvezető utóbbi megoldással kapcsolatban elmondta, hogy a robot egyik különlegessége, hogy az MI modellt nagyon kevés adattal tanították be, ez a módszer pedig az iparban is sokkal költséghatékonyabbá teheti a mélytanuláson alapuló megoldásokat.
A gyakornoki, ösztöndíj- és doktori programokat kínáló tanszék megvalósításában a Bosch nem csak az ipari háttér biztosításával vett részt, de a tantermek, a rugalmasan használható kutatói munkaállomások, a kollaborációs tér, a workshopszoba és könyvtárhelyiség kialakításában is aktívan részt vettek. Szászi szerint a cél az volt, hogy olyan teret alakítsanak ki, ahol minden könnyen elérhető, és a lehető legjobban segíti a közös gondolkodást a hallgatók, az oktatók és az ipari szakemberek között.
(Fotó: Bobák Áron/Rakéta.hu)