Eltűnhet-e nyáron a koronavírus?

2020 / 04 / 09 / Felkai Ádám
Eltűnhet-e nyáron a koronavírus?
Nehéz arra válaszolni, hogy a koronavírus terjedése mennyire évszak függő, és igazán ez csak akkor derül majd ki, ha a gyakorlatban is megtapasztaltuk, hogy miként változik a SARS-Cov-2 vírus terjedése nyáron. Már ha változik egyáltalán.

Azt viszont már most is megfigyelhetjük, hogy más és más klímaviszonyok közt a vírus miként terjed.

Akadnak bizonyítékok, ami alapján akár úgy is tűnhet, hogy a koronavírus igazán a hűvösebb, szárazabb vidékeken érzi magát elemebében. Egy tanulmány szerint, amely március 10-ével bezárólag vizsgálta a fertőzés gyorsaságát, arra jutott, hogy a vírus ott terjedt gyorsabban és észrevétlenül, ahol alacsonyabb volt az átlaghőmérséklet az említett dátumig.

Egy másik tanulmány pedig száz kínai várost vizsgált, és ez alapján úgy tűnik, hogy minél magasabb a hőmérséklet és a páratartalom, a COVID annál lassabban terjed.

Egy harmadik, egyelőre publikálatlan tanulmány március 23-ig vizsgálta a járvány terjedését, és azt a következtetést vonta le, hogy bár a koronavírus világszerte jelen van, az igazán nagy kitörések mégis az aránylag hűvösebb és szárazabb helyekre jellemzőek.

Ezek reményteli megfigyelések, ugyanakkor hadd lombozzunk le mindenkit azzal, amire a London School of Hygiene and Tropical Medicine kutatói is rámutattak: a SARS-Cov-2 immár minden WHO régióban ott van -- az összes klímán legyen az hideg és száraz vagy meleg és párásabb.

Az mindenesetre biztos, hogy rengeteg vírus (köztük az influenza) szezonális ritmusban terjed a Föld északi és déli féltekén. (Az Egyenlítő környékére ez a mintázat nem jellemző.) Ezek után érdemes megvizsgálni az ausztrál és új-zélandi számokat. Mindkét terület a Föld déli féltekén helyezkedik el, és épp véget ér ott a nyár.

Új-Zélandon a cikk írásakor 1239 esetet regisztráltak, Ausztráliában pedig 6108-at – jóval kevesebbet tehát, mint a hasonló méretű északi országokban.

Természetesen a vírus terjedését egyrészt számtalan egyéb faktor is befolyásolhatja (mint például a népsűrűség), ráadásul a járvány globális terjedésekor zajlott le az évszakváltás, így pedig aztán tényleg nehéz kimutatni, hogy az évszakok befolyásolják-e a vírus működését.

Azonban találhatunk még egy érvet: a University College London (UCL) és a London School of Hygiene and Tropical Medicine kutatói a koronavírusok (tehát nem a mostani SARS-cov-2) terjedését vizsgálták egy 2000 fős mintán, és ennek eredménye szerint a koronavírusok általában jóval aktívabbak télen, vagyis nagyjából az influenzaszezonnal fedésben fertőznek igazán.

A kérdés csak az, hogy a SARS-Cov-2 mennyire viselkedik úgy, mint a többi koronavírus. Erre pedig ismét azzal az olvasót nyilván már bőszítő válasszal tudunk szolgálni, hogy: fogalmunk sincs.

Reménykedhetünk, hogy a nyár némi enyhülést hoz a járványban, de hiába tudunk rengeteg mindent a SARS-Cov-2-ről, egy csomó fontos dolgot még rejtély övez, és ezek teljes bizonyossággal csak a gyakorlatban fognak kiderülni.

Ebben az esetben tehát majd csak nyáron.

(Kép: Pixabay)


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Gamernek keresel karácsonyi ajándékot? Mondjuk a tuti tippeket!
Ha nem szoktál játszani, akkor gamer barátodnak vagy családtagodnak karácsonyi ajándékot választani extra kihívást jelent, ezért az Acer segítségével mondunk öt tippet, amivel sikert arathatsz.
A testen belül lehet három dimenzióban nyomtatni ezzel az ultrahang alapú eljárással
A testen belül lehet három dimenzióban nyomtatni ezzel az ultrahang alapú eljárással
Képzeljünk el egy világot, ahol az implantációk behelyezése, törött csontok kezelése komoly műtéti beavatkozás helyett lényegében annyit jelent, hogy az implantációt befecskendezzük a testbe, ahol az felveszi a szükséges alakot! A mostani fejlesztés épp ezt teszi egyszer lehetővé.
Mekkora eséllyel tart az emberi evolúció egy új faj kialakulásának az irányába?
Mekkora eséllyel tart az emberi evolúció egy új faj kialakulásának az irányába?
Fajunk 300 ezer évvel egyedüli emberfaj lett a bolygón, az viszont nehéz kérdés, hogy éppen egy új faj kialakulásának az irányába tart-e az evolúciónk. Ennek oka, hogy bizonyos tényezők ebbe az irányba mutatnak, míg mások épp az ellenkezőbe. Elmondjuk, milyen körülmények esetén alakulhatna ki belőlünk egy új faj.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.