Azt viszont már most is megfigyelhetjük, hogy más és más klímaviszonyok közt a vírus miként terjed.

Akadnak bizonyítékok, ami alapján akár úgy is tűnhet, hogy a koronavírus igazán a hűvösebb, szárazabb vidékeken érzi magát elemebében. Egy tanulmány szerint, amely március 10-ével bezárólag vizsgálta a fertőzés gyorsaságát, arra jutott, hogy a vírus ott terjedt gyorsabban és észrevétlenül, ahol alacsonyabb volt az átlaghőmérséklet az említett dátumig.

Egy másik tanulmány pedig száz kínai várost vizsgált, és ez alapján úgy tűnik, hogy minél magasabb a hőmérséklet és a páratartalom, a COVID annál lassabban terjed.

Egy harmadik, egyelőre publikálatlan tanulmány március 23-ig vizsgálta a járvány terjedését, és azt a következtetést vonta le, hogy bár a koronavírus világszerte jelen van, az igazán nagy kitörések mégis az aránylag hűvösebb és szárazabb helyekre jellemzőek.

Ezek reményteli megfigyelések, ugyanakkor hadd lombozzunk le mindenkit azzal, amire a London School of Hygiene and Tropical Medicine kutatói is rámutattak: a SARS-Cov-2 immár minden WHO régióban ott van -- az összes klímán legyen az hideg és száraz vagy meleg és párásabb.

Az mindenesetre biztos, hogy rengeteg vírus (köztük az influenza) szezonális ritmusban terjed a Föld északi és déli féltekén. (Az Egyenlítő környékére ez a mintázat nem jellemző.) Ezek után érdemes megvizsgálni az ausztrál és új-zélandi számokat. Mindkét terület a Föld déli féltekén helyezkedik el, és épp véget ér ott a nyár.

Új-Zélandon a cikk írásakor 1239 esetet regisztráltak, Ausztráliában pedig 6108-at – jóval kevesebbet tehát, mint a hasonló méretű északi országokban.

Természetesen a vírus terjedését egyrészt számtalan egyéb faktor is befolyásolhatja (mint például a népsűrűség), ráadásul a járvány globális terjedésekor zajlott le az évszakváltás, így pedig aztán tényleg nehéz kimutatni, hogy az évszakok befolyásolják-e a vírus működését.

Azonban találhatunk még egy érvet: a University College London (UCL) és a London School of Hygiene and Tropical Medicine kutatói a koronavírusok (tehát nem a mostani SARS-cov-2) terjedését vizsgálták egy 2000 fős mintán, és ennek eredménye szerint a koronavírusok általában jóval aktívabbak télen, vagyis nagyjából az influenzaszezonnal fedésben fertőznek igazán.

A kérdés csak az, hogy a SARS-Cov-2 mennyire viselkedik úgy, mint a többi koronavírus. Erre pedig ismét azzal az olvasót nyilván már bőszítő válasszal tudunk szolgálni, hogy: fogalmunk sincs.

Reménykedhetünk, hogy a nyár némi enyhülést hoz a járványban, de hiába tudunk rengeteg mindent a SARS-Cov-2-ről, egy csomó fontos dolgot még rejtély övez, és ezek teljes bizonyossággal csak a gyakorlatban fognak kiderülni.

Ebben az esetben tehát majd csak nyáron.

(Kép: Pixabay)