A Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. idén harmadik alkalommal rendezték meg az Innovátorok Napját, amelynek célja a jövőformáló technológiai trendek, a járműipari és orvostudományi innovációk és a fontos technológiai újdonságok fókuszba helyezése. A rendezvényen tavaly és idén is kiosztották a BoschxRichter Ipari Innovációs Díjat is, amellyel a Z-generációs feltalálók ötleteit és munkásságát értékelik, hiszen a jövő megtervezése a fiatalabb generációhoz tartozó feltalálók feladata is, a pályázók között pedig szép számmal akadnak olyanok, akiknek az elképzelései nem csak elméletileg nyújtanak megoldást egy-egy problémára, hanem a gyakorlatban is használható eszközt biztosítanak a járműipar, közlekedés vagy az egészségügy területén. Ahogy azt a díj egyik ötletgazdája, Bodó Teodóra (a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója Magyarországon és az Adria régióban) 2024-ben elmondta:

az Ipari Innovációs Díj célja elsősorban az, hogy a felsőoktatási intézmények hallgatóinak platformot biztosítson a jövőbe mutató ötleteik bemutatásához és felhívja a figyelmet az általuk prezentált innovatív megoldásokra,

de a díj egyúttal inspirációként is szolgálhat mások számára, akik egyelőre még nem álltak ki a nyilvánosság elé a saját újító szellemű koncepcióikkal.

Az idei évben a díj “szlogenje” a Láss a jövőbe volt, a nyertesek pedig valóban olyan technológiákat prezentáltak, amelyek jövőbemutató megoldást kínálnak a jelen problémáira.

Hulladékhőből energia

A fenntartható közlekedés egyik nagy problémája a járművekben keletkező nagy mennyiségű hulladékhő. “Amellett, hogy óriási terhet ró a környezetre, újrahasznosítás nélkül ez gyakorlatilag elvesztegetett energiát jelent.” - mondja a Bosch a témával kapcsolatban.

“A hulladékhő hasznosítása széles körben elismert mint hatékony módszer az energiahatékonyság javítására.

Mivel képes csökkenteni mind az energiaköltségeket, mind az üvegházhatású gázok kibocsátását, már hosszú évek óta alkalmazzák magas energiaigényű iparágakban. Bár több technológia is elérhető erre a célra, ezek többsége viszonylag magas hőmérsékletet igényel a jó teljesítmény eléréséhez. Egy olyan megközelítés, amely alacsonyabb hőmérsékletű hőforrásokat is képes hasznosítani, a hővel regenerálható elektrokémiai körfolyamat (TREC). Az ezen az elven működő rendszerek költséghatékony megoldást jelenthetnek például üzemanyaganyag-cellákból származó hő hasznosítására, bár hatékonyságuk több tényezőtől is függ.” - írta tanulmányában Lévai Emese, aki a díjat Veress Hunorral, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökhallgatójával együtt nyerte el. A fiatalok a pályázatukban arra dolgoztak ki koncepciót, hogyan lehet akár alacsony hőmérsékletű hulladékhőből közvetlenül villamosenergiát előállítani kompakt, járművekbe is könnyen integrálható módon. A módszert már laboratóriumi körülmények között is tesztelték, és mivel a technológiával egy eddig kiaknázatlan energiaforrást állítottak a zéró emissziós közlekedés szolgálatába, az ötlettel elnyerték a BoschxRichter Ipari Innovációs Díjat mobilitás kategóriában.

Megmentett alapanyagok

Barcza Bende, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója pályaművében egy olyan intelligens, a járműiparban is használható szoftvert mutatott be, amely MI alkalmazásával támogatja a sok elemből álló, komplex ipari termékek életciklusuk végén történő “okos” szétbontását. A javasolt megoldás már a terméktervezés korai szakaszában képes elősegíteni a későbbi könnyű szétszerelést, illetve maximalizálni a termékből utólag visszanyerhető értékes anyagokat és összetevőket. Barcza koncepciója az Innovációs Díj mobilitás kategóriájának egyéni nyertese lett.

Tömegközlekedés hatékonyabban

Kaposvári László Tamás, a Miskolci Egyetem PhD-hallgatója a BoschxRichter Ipari Innovációs Díj különdíját nyerte el egy olyan adatvezérelt tömegközlekedési rendszerrel, amely a jövő közösségi közlekedésének szolgáltatásait és üzemszervezését a jelenleginél sokkal hatékonyabbá teheti. Az adatalapú közlekedésszervezési koncepció többszintű, részletes adatelemzésekre épül, így a különböző közlekedési eszközök a valós igényekhez igazodva szolgálnák az utasokat. Kaposvári megoldása nemcsak a tömegközlekedés működését, hanem a stratégiai döntéseket is támogatja, elősegítve a városi mobilitási problémák rendszerszintű és hatékonyabb kezelését.

Intelligens gyógyszeradagolás

Matányi Marianna, a Semmelweis Egyetem hallgatója egy mesterséges intelligenciával támogatott okos gyógyszeradagoló rendszert mutatott be, amely kifejezetten az idős, krónikus betegséggel (például demenciával) élők biztonságát szolgálja. A megoldás nemcsak a pontos adagolást felügyeli, hanem visszajelzést ad a bevett gyógyszerekről, értesíti a gondozókat, és személyes üzenetekkel segít oldani a betegek magányát. A mesterséges intelligencián alapuló, komplex rendszer egyaránt hozzájárul a gyógyszerezési hibákból eredő egészségügyi kockázatok csökkentéséhez és a betegek pszichés terheinek mérsékléséhez, támogatva ezzel a biztonságosabb, kiegyensúlyozottabb mindennapokat. Matányi Marianna a megoldással a BoschxRichter Ipari Innovációs Díj egészségügy kategóriájának egyéni nyertese lett.

Számítógépes szívmodell

Paskuj Benjámin, Paskuj Áron és Mohácsi Gábor, a Szegedi Tudományegyetem hallgatói egy tudományosan elfogadott számítógépes modell felhasználásával mutatták be, hogyan segíthetnek a szimulációk előre jelezni egy új készítmény szívritmuszavart keltő kockázatát, még a klinikai vizsgálatok megkezdése előtt. Munkájuk során több rendellenesség, például cukorbetegség, vagy alacsony káliumszint számítógépes modellezését végezték. Céljuk az volt, hogy megvizsgálják, ezekben az esetekben miként változhat a szívizomsejtek elektromos aktivitása, különösen gyógyszerhatások mellett. A fejlesztés célja a gyógyszerfejlesztési folyamat támogatása, különösen a szívritmuszavar kockázatának korai felismerésében. Az ilyen modellek emellett a személyre szabott orvoslásban, az oktatásban és a kutatásban is alkalmazhatók. A hallgatók megoldása elnyerte a BoschxRichter Ipari Innovációs Díjat az egészségügy kategóriában.

Otthoni gyorsteszt a PCOS kimutatására

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) világszerte a fogamzóképes korú nők 8–13%-át érinti. A hormonális egyensúlyzavar, meddőség, rendszertelen menstruáció és súlyos bőrtünetek komoly testi-lelki terhet jelentenek az érintettek számára, de a legnagyobb kihívást a betegség felismerése jelenti, amely gyakran csak hosszú idő után történik meg, még akkor is, ha a tünetek már régóta fennállnak. Galli Dorka, az Óbudai Egyetem hallgatója, a BoschxRichter Ipari Innovációs Díj különdíjasa, egy olyan otthon elvégezhető, nyálmintán alapuló teszt ötletét mutatta be, amely segíthet a PCOS korai diagnózisában. A teszt lehetőséget adhat arra, hogy a felhasználók már a laborvizsgálatok előtt megtegyék az első lépéseket az életmódváltás felé - enyhítve a tüneteket és hozzájárulva a kezelés sikeréhez.

(Fotó: Bosch, charyvideo/Pixabay)