Mi a közös Richter Gedeonban és Robert Boschban? Első pillantásra nem feltétlenül gondolnánk, hogy túl sok hasonlóságot találhatunk a magyar és a német feltaláló életútja között, pedig már rögtön születésükkor akadt egy egyezés: 11 év eltéréssel, de ugyanazon a napon, szeptember 23-án látták meg a napvilágot.

Richter 1872-ben Ecséden született, de korán árvává vált és már egy éves korától kezdve Gyöngyösön nevelkedett. Gyógyszerészetet tanult és külföldi tanulmányai után Magyarországon indította be karrierjét a Sas Patikával, ahol organoterápiás készítményeket árult, ezek közül első, saját eljárással készített terméke egy adrenalint tartalmazó, vérnyomásemelő és vérzéscsillapító terápia volt. Az egyre híresebbé való patika gyorsan kinőtte magát és Richter Kőbányán vásárolt telket, hogy gyárat alapíthasson. A mai gyógyszergyár is ezen a területen, a Gyömrői úton üzemel, ahol azóta is zajlik a munka az újabb és újabb innovatív egészségügyi termékek fejlesztésének terén, amelyek közé tartozik az 1911-ben piacra dobott Hyperoltól kezdve a 2019-ben megjelenő, a csontritkulás kezelésére szolgáló bioszimiláris készítményig sok-sok sikeres gyógyszer.

Mindeközben az 1861-ben született Robert Bosch Németországban tett szert hírnévre, miután gépészeti tanulmányai és Thomas Edison, valamint a Siemens testvérek melletti mérnöki munkái után hazatért Németországba, megalapította finommechanikai műhelyét és belekezdett az autóipari innovációkba. A nevéhez köthető első áttörés a nagyfeszültségű mágneses gyújtórendszer képében érkezett, ami olyan fontos újdonsággá vált az autógyártás területén, hogy nemzetközi sikert ért el és ennek köszönhetően a mérnök 1898-ban már meg is tudta nyitni első Németországon kívüli értékesítési irodáját Nagy-Britanniában.

"Boscht jellemezhetjük makacs svábként, kőkemény vállalkozóként is, aki mindig kiállt az érdekeiért"

- mondta el Kemler András, a Bosch csoport létesítménygazdálkodásért felelős vezetője Magyarországon és az Adria régióban a Bosch Magyarország Podcastban, hozzátéve, hogy a mérnök emellett a munkatársak fizetésére, jóllétére, továbbképzésére, és a bizalom megteremtésére is kiemelt figyelmet fordított.

Az egyik fontos közös pont a két feltaláló életében, a kemény munka mellett, az innovatív gondolkodás, vagyis az az előrelátás, aminek köszönhetően már fiatal korukban is hosszú távra terveztek és olyan találmányokon dolgoztak, amelyek széles körben használhatóak, lényeges problémákra nyújtanak megoldást és generációkon át fennmaradó eszközt biztosítanak az emberek számára különféle területeken. A Bosch és a Richter által alapított vállalatok ma is fontosnak tartják a két előd szellemi örökségének ápolását, ezért indították útnak egy évvel ezelőtt a Bosch×Richter Innovátorok Napját, amelyen egy nagyszabású konferencia keretében esik szó az innováció jelentőségéről és arról, hogy a mai kor kihívásait hogyan lehet megoldani az előremutató, úttörő ötletekkel.

Az idei évben megrendezett Innovátorok Napja fókuszában a Z generáció állt, amelynek nagy szerep jut jelenleg a munkahelyek "újradefiniálásában", mivel közülük kerülnek ki a legfiatalabb munkavállalók. A Z generáció tagjait egyes definíciók szerint az 1995-től 2010-ig, más meghatározások szerint 1997-től 2012-ig tartó időszak alatt születettek alkotják, de az egyes generációk között valójában nem lehet éles és egyértelmű határt húzni. A lényeg a Z gennel kapcsolatban, hogy ezek a fiatalok tekinthetőek az első igazi digitális bennszülött nemzedéknek, akik számára az online jelenlét és a digitális eszközök használata éppen olyan természetes, mint az offline létezés és ez nagy hatással bír a gondolkodásukra.

Hogy milyen változásokat hozhat ez az új szemléletmód a világban, akár a gazdaság, akár a felsőoktatás, a közlekedés vagy a gyógyítás terén, azt leginkább a fiatalok hozzáállásának és véleményének megismerése alapján lehet megjósolni, többek között ezért is végezte el a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. azt a közvélemény-kutatást, amiben a Z generáció szemszögéből járták körül a jövő és az innováció kérdéskörét.

A kutatásból kiderült, hogy a fiatalok újraterveznék a fogyasztói társadalmat,

mivel a világ előtt álló legfontosabb problémaként többségük (45%) a fogyasztói társadalomból fakadó kihívásokat, valakivel kisebb részben (44%) a klímaválságot, illetve (41%) a megszűnőben és kifogyóban lévő természeti erőforrásokat azonosítják. A cégek felelősségvállalását társadalmi téren is fontosnak tartják a megkérdezettek, több mint harmaduk (36%) elvárja, hogy a vállalatok kiemelt figyelmet fordítsanak a szociális innovációra és közel ugyanennyien (33%) gondolják, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődéshez is hozzá kell járulniuk, sőt az egyéni fejlődés támogatása is az szempontok között szerepel (34%). Több mint negyedük (27%) olyan munkahelyen dolgozna, ahol sokat tesznek a környezetvédelemért vagy amelynek példaértékű társadalmi szerepvállalási programja van (23%).

A közvélemény-kutatási eredményekből is látható tehát, hogy a fiatalok számára fontos kérdést jelentenek a klímaváltozással, vagy éppen a mostanság legnagyobb szerepet kapó technológiákkal, például a mesterséges intelligenciával kapcsolatos problémák és lehetőségek, és ezt a hozzáállást tükrözték a Bosch és a Richter által idén első ízben kiosztott Ipari Innovációs Díj nyerteseinek ötletei is.

A cég által életre hívott innovációs díjról Bodó Teodórával beszélgettünk, aki a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója Magyarországon és az Adria régióban és aki az egyik ötletgazdája volt az Innovátorok Napjának és az Innovációs Díjnak.

Bodó Teodóra egy Richter életrajz révén fedezte fel a Bosch és a magyar gyógyszerész életútja és a munkásságuk által képviselt értékrendek közti párhuzamokat,

majd ebből ihletet merítve a Richter Gedeon Nyrt.-vel közösen kezdték keresni azokat a lehetőségeket, amelyekkel az egész ország innovációs erejét erősíthetik és amelyekkel akár a mai fiatalokat, középiskolásokat, egyetemistákat is meg tudják szólítani és be tudják vonni a munkába. Az idén tavasszal meghirdetett Ipari Innovációs Díj célja elsősorban az volt, hogy a felsőoktatási intézmények hallgatóinak platformot biztosítsanak a jövőbe mutató ötleteik bemutatásához és felhívják a figyelmet az általuk prezentált innovatív megoldásokra, de a díj egyúttal inspirációként is szolgálhat mások számára, akik egyelőre még nem álltak ki a nyilvánosság elé a saját újító szellemű koncepcióikkal.

A pályázók alapvetően két fő területtel kapcsolatban mutathatták be munkáikat: az egészségtudomány és a közeledés/mobilitás terén, ebből a legtöbb pályázat az egészségügyi kategóriában érkezett be. Fontos feltételt jelentett, hogy a diákoknak saját ötlettel kellett előállniuk és a pályázatokat elbíráló zsűri jól kidolgozott munkákat várt tőlük, vagyis olyan terveket, amelyeket akár a gyakorlati életbe is át lehet ültetni és amelyekből valódi termék is válhat.

"A Bosch csoportnál olyan innovációkat keresünk, amelyektől biztonságosabb, kényelmesebb, jobb lesz az életünk és javul az életminőség."

- mondta el Bodó Teodóra. Az Innovációs Díj nyertesei is azok lehettek, akiknek az ötleteire lehet építeni. A nyertesek a pénznyeremény mellett továbbképzési lehetőséget kaptak, hogy a koncepciók megvalósításának mikéntjét elsajátíthassák.

Manapság sokat lehet hallani az úgynevezett Chinese speedről, azaz kínai tempóról

- magyarázta Bodó Teodóra, utalva ezzel Kína villámgyors fejlődésére, ami többek között a mesterséges intelligenciával, IoT-vel és más új technológiai ágakkal kapcsolatban megjelenő innovációk rendkívüli tempójának köszönhető. Ahhoz, hogy Európa innovációs versenyképessége növekedjen, az innovátorok támogatása, az ötletek termékké, szolgálatássá átalakításának finanszírozása kulcsfontosságú.

Ahogy azt a nyertesek munkáiból is látni lehet, az újításnak nem kell egyenlőnek lennie egy forradalmi vagy radikálisan különleges vívmánnyal, a legjobb ideák néha egyszerűek, de praktikusak. A pályamunkák között főként a fenntarthatóság és a megvalósíthatóság kapott kiemelt szerepet, emellett a mesterséges intelligencia integrálása egyértelmű elsőbbséget élvezett a pályázatok jelentős részében. A pályázatok elbírálását egy öt főből álló zsűri végezte: Bodó Teodóra mellett részt vett az értékelésben Polgár Judit, nemzetközi sakknagymester, Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. Csoportszintű PR, CSR és kormányzati kapcsolatok főosztályának vezetője, Dr. Lendvai Balázs, a Semmelweis Egyetem Richter Tanszékének vezetője, a Richter Gedeon Nyrt. Farmakológiai és gyógyszerbiztonsági kutatási főosztályának vezetője, valamint Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője. A zsűri között megvolt az összhang a közös munka során, így az első helyezettek személyéről alapos mérlegelés után könnyen megszülethetett a döntés.

A díjat a közlekedés/mobilitás és az egészségügy területén osztották ki - az egyéni mobilitási kategória első helyezettje Teket Ádám lett az Urban Oasis 2030 terveivel. Az Urban Oasis egy terrakotta hűtőfallal, párafúvókákkal, zöld tetővel és szellőző nyílásokkal ellátott moduláris pavilonrendszer a városi hőszigetek ellen, ami potenciálisan életmentő lehet a rendkívül forró nyarakon és akár önmagában, akár multifunkcionális módon tömegközlekedési megállóhelyként alkalmazva hűsítő védelmet tud biztosítani az emberek számára, mindezt fenntartható módon.

A mobilitás csapatgyőztesei Markovics Ádám Belkovics Fanni és Mező-Kerekes Márk, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatói lettek mezőgazdasági gépekhez adaptált önvezető rendszerükkel, amelyet a versenyautókhoz fejlesztett önvezető megoldások alapján készítettek el. A lidarból és aktuátorokból álló rendszer utólag integrálható többféle járműbe is, bővíthető és egyik platformról a másikra áthelyezhető igény szerint.

Egészségügy csapat kategóriában az első helyet Lőrincz Fanni és Szőnyi Balázs szerezték meg, akik a REMI elnevezésű mesterséges intelligencia rendszert hozták létre a pszichés betegségek megelőzésére és kezelésére. Az applikáció formájában megalkotott rendszer egy hangvezérelt megoldás, ami kétirányú kommunikáción alapul - az alkalmazással folytatott beszélgetés tartalmát egy MI rendszer elemzi ki és egy jelentésben összegzi, szükség esetén pedig a felhasználó orvos számára is eljuttatja. A REMI célja a kognitív képességek fejlesztése és a lelki jólét megteremtése.

A nap mint nap születő előremutató ötletek sokaságából csak kevés válik igazán sikeres találmánnyá - hangzott el az Innovátorok Napján, de mégis fontos invesztálni az innovációkba, elvégre az újítások oldhatják meg azokat a problémákat, amellyel ma még küzd a világ vagy éppen azokat, amelyek 5-10 év múlva várnak majd az emberiségre.

Fontos megteremteni azt a légkört, amiben a hibázás nem feltétlenül pejoratív jelentésű és amiben van helye a kísérletezésnek a kemény munka mellett.

Ahogyan Robert Bosch és Richter Gedeon is már fiatalon hosszú távra terveztek, úgy a ma innovátorainak találmányai is, legyenek Z generációsok vagy bármelyik másik korosztály tagjai, a jövőben válhatnak nélkülözhetetlenné a világ számára.

(Fotó: Robert Bosch GmbH)

Mire használják a cégek és emberek Magyarországon a mesterséges intelligenciát? Két nagy innovátor által alapított cég közös konferenciáján mutatták be annak a felmérésnek az eredményeit, amely többek között azt is felfedte, milyen pozitívan gondolkodnak a magyarok az innovációk jelentőségéről.