A mostani kísérlet lényege, hogy emberi őssejteket ültettek be növekvő egérembriókba. Az emberi sejtek nem növekszenek megfelelően egyébként más állatokban, a mostani kísérletben viszont az egyik egérembrió 4 százaléknyi emberi sejtet is tartalmazott – és igen, hajmeresztően hangzik elsőre, de ez az eddigi legnagyobb arányú ember-egér keveredés.

A hasonló kimérák azért foglalkoztatják a tudósokat, mert a segítségükkel tanulmányozható, hogy egyetlen sejt miként fejlődik egy teljes szervezetté. Az emberhez közelebb álló állatok pedig segíthetnek az olyan betegségek kutatásában, mint például a malária, ami valamiért jobban fertőzi az embereket.

A kimérákat idővel átültethető szervek növesztéséhez is fel lehet használni.

Ugyanakkor az eddigi kísérletek közül több is elakadt, miután az állatokba növekedésben lévő emberi őssejtet ültettek be. (Egereken kívül amúgy jellemzően disznókkal és tehenekkel kísérleteztek.)

A mostani módszer lényege az időzítés. A dolog kulcsa ugyanis, hogy a beültetés előtt az őssejtet „visszaállítsák” egy korábbi fejlődési fázisába, az úgynevezett naiv állapotba. Ezt úgy érték el, hogy három órán át elcsendesítették az mTOR nevű fehérjét. Az elcsendesítés sokkolta a sejtet, visszatért a naiv állapotba, ahonnét elvileg bármilyen típusú sejt fejlődhet belőle.

Ezután ezekből a sejtekből 10-12-t ültettek be olyan egérembriókba, amelyek 60-80 egérsejtet tartalmaztak. Majd hagyták az egészet 17 napon át fejlődni.

Az embriók a beültetés ellenére is normálisan fejlődtek. A tudósok az embriókban 0,1 és 4 százalékos arányok közt találtak emberi sejteket. Az emberi sejtek hozzákötődtek az egér különböző szöveteihez, hogy idővel máj, szív, csontvelő vagy vérsejtek fejlődjenek belőlük. Emberi vörösvértestből különösen nagy mennyiséget találtak az emberiókban.

Ám előfordultak emberi sejtek abban a szövetben is, amely idővel az egér agyává fejlődik.

Amennyire a tudósok képesek voltak megállapítani, emberi őssejtből nem fejlődött ivarsejt: spermium vagy petesejt. A reprodukcióra képes kimérák, illetve ezeknek a lényeknek a szaporodása úgy általában is súlyos bioetikai kérdéseket vet fel.

Érdekesség, hogy az egér embrióban az emberi őssejtek fejlődése is felgyorsult.

Az emberi embrió fejlődése lassabb, de az őssejtek a beültetés után felvették az egér növekedésének az ütemét. Vagyis 17 nap alatt olyan fázisba jutottak, ami egyébként hónapokba kerülne.

A kutatók szerint most arra van szükség, hogy az eredményt más laboratóriumok is képesek legyenek megismételni – amennyiben ez sikerül (de ez egyáltalán nem biztos), az tudományos szempontból nagy előrelépést jelent.

(Kép: Flickr/National Human Genome Research Institute, Pixabay)