Az MTI közleménye alapján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Washingtonban váratlan bejelentést tett: felfedte, hogy a magyar kormány “átfogó beruházási, oktatási, képzési és technológiai megállapodást készít elő az amerikai Voyager Technologies-zel, így megnyílik a lehetőség arra, hogy Magyarország aktív szereplője lehessen a vállalat űrállomás-építési projektjének.”

A hírek szerint a szóban forgó űrállomás kereskedelmi hasznosítású és működtetésű állomás lesz, amelynek felbocsátását 2029-re tervezik, és Magyarország “az építés folyamán, a technológia kidolgozása folyamán és a működtetés folyamán is aktív szereplő lesz" az űrállomás életében. A részletek a cikk írásának pillanatában még nem ismertek, de a Voyager Technologies (korábban Voyager Space) vállalattal kapcsolatban annyit lehet tudni, hogy a Starlab elnevezésű űrállomás fejlesztésén dolgoznak már évek óta - a cég a Nanoracks vállalattal (a Voyager Space alvállalatával) és a Lockheed Martinnal együtt jelentette be 2021-ben, hogy a NASA támogatásával kereskedelmi űrállomást fognak létrehozni, amely az akkori tervek szerint 2027-ben állt volna szolgálatba.

A Starlab az eredeti elképzelések szerint egy, a Lockheed Martin által készített felfújható lakókapszulával rendelkezett volna, de - ahogyan arról 2023-ban írtunk - az ötletet elvetették a struktúra bizonytalansága miatt, és a stabilabb fix fémszerkezet alkalmazása mellett döntöttek, amelyet nem a Lockheed, hanem az Airbus Defence and Space fejleszt. A projekthez az elmúlt években mások is csatlakoztak: az Airbus 2023 idén januárban szállt be, így a francia cég lett a Voyager Space mellett a fő kivitelező, valamint a Northrop Grumman is szerepet kapott a fejlesztésekben, hogy a Cygnus űrhajójuk számára megfelelő dokkoló rendszert alakítsanak ki. Mára az együttműködéshez társult a Mitsubishi Corporation, az MDA Space, a Palantir Technologies és a Space Applications Services, valamint stratégiai partnerként a Hilton, a Journey, és az Ohio Állami Egyetem. November 5-ei bejelentés szerint az Egyesült Államokban zajló összeszerelési és tesztelési munkákat a Leidos végzi majd.

A Starlab kisebb lesz ugyan a Nemzetközi Űrállomásnál (17 x 7,7 méteres, ahol egyszerre 4 fős legénység dolgozhat, kivéve a missziók váltásánál, amikor 8 ember tartózkodik az állomáson), de fontos szerepet játszhat az ISS utáni időkben az űrbeli kutatási munkák és kereskedelmi projektek fenntartásában, mivel a fedélzetén lehetőség nyílik a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére - többek között biológiai, növénytermesztési, fizikai és anyagtudományi kísérletekre használható részek tartoznak majd hozzá, egyfajta űrbeli tudományos központot alkotva. A Voyager Technologies leírása szerint az űrállomást az ISS nyugdíjazása előtt, egyetlen misszió keretében állítják majd alacsony Föld körüli pályára a SpaceX Starshipje segítségével, az állomás lakóterét pedig a Hilton fogja megtervezni.

A Starlab tehát kereskedelmi űrállomásnak készül, amelyet eredetileg az amerikai cégek vehettek volna igénybe, de az Airbus csatlakozása idején az európai partnerek előtt is kinyíltak az ajtók, és az Európai Űrügynökség is az ISS utódaként használhatja majd.

A magyar részvétellel kapcsolatban megkerestük a Voyager Technologies-t is (amint kapunk választ a vállalattól, frissítjük a cikkünket), de a részletek valószínűleg még körvonalazódnak, mivel Szijjártó Péter tegnap úgy nyilatkozott, hogy “ma egy átfogó beruházási, oktatási, képzési, technológiai megállapodást készítünk elő a Voyager Technologies-zel, amely biztosítani fogja, hogy Magyarország nagyon sokat tudjon profitálni abból, hogy a legutóbbi emberes űrmisszióval ismételten nevet szereztünk magunknak az űrkutatásban".

(Fotó: Voyager Technologies)

Ez a kereskedelmi űrállomás lehet az ISS utódja A Starlab használatát az Európai Űrügynökség is fontolóra vette.