A Starlab kereskedelmi űrállomást eredetileg a Nanoracks, a Voyager Space és a Lockheed Martin kezdte fejleszteni a NASA-val együttműködésben, hogy egy, a Nemzetközi Űrállomáshoz hasonló kutatási kapacitással rendelkező állomást biztosítsanak az ISS utáni időkre. A tervek szerint a Starlabhoz a Lockheed Martin készített volna felfújható lakókapszulát, de időközben az ötletet elvetették a struktúra bizonytalansága miatt és a stabilabb fix fémszerkezet alkalmazása mellett döntöttek, amelyet nem a Lockheed, hanem az Airbus Defence and Space fog fejleszteni. Az Airbus idén januárban csatlakozott a projekthez, úgyhogy immár a francia cég és a Voyager Space a fő kivitelezők és a Northrop Grumman is szerepet kapott a fejlesztésekben, hogy a Cygnus űrhajójuk számára megfelelő dokkoló rendszert alakítsanak ki.

Az Airbus részvételével a Starlab építése nemzetközi projektté nőtte ki magát, így már nem csak a NASA, hanem az Európai Űrügynökség is a Nemzetközi Űrállomás lehetséges utódjaként tekint az állomásra, amelynek elsődleges szerepe az lesz, hogy helyet adjon a földön kívüli kutatási munkák számára. Bár a Starlab kereskedelmi űrállomás, de főként a laboratóriumi vizsgálatok elvégezéséhez alakítják ki: biológiai, növénytermesztési, fizikai és anyagtudományi kísérletekre használható részek tartoznak majd hozzá, egyfajta űrbeli tudományos központot alkotva. A lakótér megtervezése a Hilton feladata lesz, ezért a szokottnál kényelmesebb és esztétikusabb berendezésre számíthatnak az ide látogató kutatók és űrturisták.

A Starlab a jelenlegi tervek szerint 2028-ban áll pályára és egyből az egész állomást üzembe helyezik, ellentétben például a kínai űrállomással, amelynek központi egységét és két tudományos modulját külön-külön juttatták fel az űrbe. A későbbiekben a NASA és az ESA is az ISS pótlására használhatja majd: az Európai Űrügynökség november 9-én írta alá azt a megállapodást a Voyager Space-szel, aminek értelemben vizsgálni fogják a Starlab által nyújtott lehetőségeket az európai űrprogramok számára, valamint az űrügynökség a rakományok és űrhajósok szállításának ellátását is kilátásba helyezte. Egy júliusi bejelentés szerint a Voyager Space az Indiai Űrkutatási Szervezettel (ISRO) is hasonló megállapodást kötött, ők a Gaganyaan űreszközzel tervezik kivitelezni a Starlabra való szállítást.

#VoyagerSpace is pleased to announce that today we signed an MOU w/ @isro + @INSPACeIND to jointly study the potential use of ISRO's Gaganyaan spacecraft to provide crewed flights to #Starlab. Learn more: https://t.co/Q1HcHUyFh5

— Voyager Space (@VoyagerSH) July 10, 2023

Korábban az Európai Űrügynökség fontolóra vette a kínai űrállomáshoz való csatlakozás opcióját is: 2015-ben még tervben volt az együttműködés kialakítása az ESA és a CMSA (China Manned Space Agency) között, aminek keretében 2022-ben európai űrhajósok indultak volna a Tienkungra. A közös felkészülés is elkezdődött és 2017-ben együtt gyakorlatoztak az európai űrhajósok a taikonautákkal.

A helyzet azonban az évek során megváltozott, egy idén januári sajtótájékoztatón Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója ma már úgy nyilatkozott, hogy nincs szándékuk (az ISS mellett) egy második űrállomás programjaiban részt venni, aminek költségvetési és politikai okai is vannak.

(Fotó: ESA–Stephane Corvaja, Voyager Space)

2027-ben áll Föld körüli pályára az első kereskedelmi űrállomás A Starlab a fejlesztői szerint ugyanazzal a kapacitással fog rendelkezni, mint az ISS, de sokkal olcsóbb lesz fenntartani.