Bár az "ép testben ép lélek" mondással valószínűleg már mindenki találkozott életében, hosszú időn keresztül nem készült igazán átfogó tanulmány arról, hogy milyen összefüggésben áll a rendszeres testmozgás a pszichikai jólétünkkel. Ezen változtatott a 2018 augusztusában a The Lancet Psychiatry című szakfolyóiratban publikált tanulmány, amelyet a Yale és az Oxford egyetem kutatói több mint 1,2 millió amerikai bevonásával végeztek.

A módszertan

A kutatók által felhasznált adatokat két szervezet, a Centers for Disease Control és a Prevention Behavioral Risk Factors Surveillance szolgáltatta, akik 1,2 millió, 18 éves vagy annál idősebb amerikait kérdeztek meg a mentális egészségükről és az edzési szokásaikról. A kutatásban a "mental health burdent" mérték, vagyis azt, hogy a válaszadók saját bevallása szerint az elmúlt egy hónapban hány olyan nap volt, amikor mentálisan rosszul érezték magukat. A kutatók nagyon nagyvonalúan kezelték az "edzés" fogalmát, vagyis a klasszikus mozgásformák mellett figyelembe vették az olyan elfoglaltságokat is, mint a hólapátolás vagy a vadászat.

Mennyi az annyi?

A felmérés egészen érdekes összefüggéseket talált a mozgás és a mentális egészség között. A fő megállapítás, ami nem függött sem a válaszadók testtömeg-indexétől, sem az egészségi állapotuktól, sem a koruktól vagy a rasszuktól, hogy

akik rendszeresen mozognak, azok 40%-kal jobb mentális egészségnek örvendenek, mint akik egyáltalán nem végeznek testmozgást.

A kutatók azt is megállapították, hogy ebből a szempontból az sem igazán számít, hogy milyen mozgást végzünk, de azért különbségek akadtak. A mentális jólétünk szempontjából a leghatékonyabbnak a csapatsportok bizonyultak, ezt követte a biciklizés, az aerobic és a futás. Nem meglepő módon a legkevésbé hatékonynak a házimunka bizonyult, de átlagosan még ez is 10%-kal növelte a válaszadók mentális egészségét.

A túl sok sem jó

A tanulmány készítői természetesen arra is kíváncsiak voltak, hogy mennyi mozgás a legideálisabb. Ahogy a lenti grafikonon is látható, a testmozgás akkor bizonyult a leghatékonyabbnak, ha havonta 12-24 nap közé esett a mozgással töltött napok száma, efölött viszont a válaszadók mentális egészsége erősen visszaesett. A kutatók ebből azt az általános szabályt vonták le, hogy a legjobb, ha heti 3-5 alkalommal végzünk rövidebb, 30-60 perces edzéseket.

Magyarul akár már heti 90 percnyi testmozgás is jelentős pozitív hatással lehet az egészségünkre, és ehhez még csak nem is kell nehéz súlyokat emelgetnünk vagy maratont futnunk, éppen elég; ha összegereblyézzük a leveleket a kertben, vagy néha elmegyünk sétálni.

A magasabb edzésszám és a rosszabb eredmények amúgy nem feltétlenül állnak ok-okozati kapcsolatban egymással. Bár tény, hogy a pihenés nélküli folyamatos edzés túledzéshez vezethet, ami rossz hatással van az ember mentális kiegyensúlyozottságára is, de ahogy arra Alex Hutchinson is rámutat, az emberek nagyon sokszor edzéssel próbálnak úrrá lenni a lelki bajaikon, így feltételezhető, hogy a nagyon sokat edző válaszadók egy része eleve gödörben volt.

Ez a cikk eredetileg 2020. 01. 27-én jelent meg a Rakétán.

(Forrás: Curiosity.com, Borítókép: Getty)