Ennyivel részletesebb képet készített egy űrbeli robbanásról a James Webb Űrteleszkóp, mint a Hubble

2023 / 04 / 10 / Bobák Zsófia
Ennyivel részletesebb képet készített egy űrbeli robbanásról a James Webb Űrteleszkóp, mint a Hubble
A Kassziopeia A a legfiatalabb szupernóva robbanás maradvány a galaxisunkban, amelynek kiterjedése körülbelül 10 fényévet ölel át.

A James Webb Űrteleszkóppal és a korábban a Hubble Űrteleszkóppal készített felvételek összevetésével jól látható, mennyivel több részletet fed fel az előbbi űrtávcső az infravörös műszereinek köszönhetően: a szupernóva robbanás után szétszóródó anyag összetételét és elhelyezkedését egészen új megvilágításban mutatja be.

A Kassziopeia csillagképben elhelyezkedő formáció egy egykori csillag megsemmisülésének lenyomata: az égitest szupernóva robbanásban ért élete végére, majd a kilökődő anyag egy része a környező gázok és por részecskéivel ütközött. A JWST felvételein ezeket narancs és vörös színekkel jelölték az utólagos színezési munkák során, hogy jobban meg tudják különböztetni a többi, eltérő összetételű elemektől. A rózsaszínesebb részek az oxigént, argont és neont tartalmazó csillagmaradványokat reprezentálják, míg a zöld szerkezet, aminek a csillagászok a Zöld Szörnyeteg becenevet adták, különös buborékokból áll, amelyek pontos eredetét még nem tárták fel a kutatók.

A szupernóva robbanás maradványai a Földtől körülbelül 11 000 fényévnyire helyezkednek el és a robbanás a Föld perspektívájából 340 éve történt, vagyis a formáció a legfiatalabb a maga nemében. A jelenséget korábban is behatóan tanulmányozták a csillagászok, de a James Webb Űrteleszkóp MIRI (Mid-Infrared Instrument) eszközének felvételei korábban nem látott pontossággal mutatják be az anyag eloszlását és az összetételét.

A Hubble 2006-ból származó kompozitképe teljesen más képet fest az égi történésről, bár a Hubble felvétele esetében a színeket más módon használták a tudósok: itt a zöld részletek az oxigén, a vörös és lila a kén, a kék a hidrogén és nitrogén jelenlétét jelzi.

A Kassziopeia A-ról az előbbiek mellett a Chandra X-Ray Observatory röntgenteleszkóp is rögzített már felvételeket, ezek szintén egészen színes képet mutatnak a jelenségről, de ezt sok különálló kép kombinációjából állították össze, amelyek a vas, kén, szilícium és kalcium mennyiségét jelzik.

(Fotó: NASA/CXC/Sao, NASA/ESA/Hubble Heritage (STScI/AURA)-ESA/Hubble Collaboration, NASA/ESA/CSA, D.D.Milisavljevic (Purdue),T.Temim (Princeton),I.De Looze (Ghent University)


Apró, piros objektumok tömege szerepel a JWST felvételein – de a létezésük lehetetlen
Apró, piros objektumok tömege szerepel a JWST felvételein – de a létezésük lehetetlen
A JWST rengeteg kis piros pontot fedezett fel, de ezeket jelenleg bárhogy próbáljuk magyarázni, az ellentmond a most ismert galaktikus evolúciós modelljeinknek.
Ezt látnánk az égen, ha a Földnek is olyan gyűrűi lennének, mint a Szaturnusznak
Ezt látnánk az égen, ha a Földnek is olyan gyűrűi lennének, mint a Szaturnusznak
Nagyon látványos lenne, igaz, a valóságban pontosan így egész biztosan nem jöhetne létre.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.